6 gyakori egészségügyi probléma, amit az ülőmunka okoz és tucatnyi tipp a megelőzésükre

Ortopédiai fájdalmak

Az emberi szervezetet egyszerűen nem arra találták ki, hogy hosszú órákon át mozdulatlanul üljön – és pláne nem arra, hogy rossz testtartással tegye ezt. Utóbbi esetben ugyanis néhány izmunk összezsugorodik, míg mások megnyúlnak. Ennek egyenes következménye az állandósuló és egyre kínzóbb nyak- és derékfájás. A hibás ülőhelyzet miatt a gerincünk és a porckorongok is extra nyomásnak vannak kitéve, de igen gyakori a teniszkönyök és az ínhüvelygyulladás is.

Ezek elkerülésére kétféle módszer létezik. Egyrészt válasszunk ergonomikus székeket az irodába és az otthoni dolgozóhelyiségbe. A speciális kialakítású irodai székek támogatják a helyes ülőpozíciót, így kisebb eséllyel nézünk szembe ortopédiai panaszokkal. A másik ellenszer természetesen nem is lehetne más, mint a rendszeres testmozgás, amivel megerősíthetjük testünk tartóizmait.

Szemfáradtság és fejfájás

Bár a korszerű LCD- és LED-képernyők már lényegesen kíméletesebbek a szemünkkel, mint a hagyományos készülékek, még így is könnyen tapasztalhatunk szempanaszokat. Enyhébb esetben csak szemszárazságot érzünk, idővel azonban erős, migrénes fejfájás is lehet a dolog vége. Gyógyszerek helyett inkább koncentráljunk a prevencióra, méghozzá néhány egyszerű módszerrel.

A számítógépes szemüveget speciális lencsékkel készítik – dioptriával vagy anélkül –, melyek kiszűrik a szemeinket irritáló kék színt a monitor képéből. Ezzel máris sokat tettünk a látásunk megvédéséért, emellett pedig célszerű néhány egyszerű szemgyakorlatot is elsajátítani és rendszeresen elvégezni.

Alagútszindróma

Az alagútszindrómának többféle változata is létezik, az ülőmunkát végzőkre pedig elsősorban a csuklótáji alagútszindróma leselkedik. A betegség lényege, hogy a kéztőben található alagútban számos ideg fut, melyekre az ülőmunka miatt nyomás helyeződik. A legtipikusabb tünet a fájdalom és a gyakori zsibbadás, de az sem ritka, hogy a kezeink ügyetlenebbé válnak, mintha nem engedelmeskednének nekünk.

Az ergonomikus székek, asztalok és az ilyen billentyűzetek, egerek enyhülést hozhatnak, illetve használatukkal meggátolhatjuk az alagútszindróma kialakulását. Amennyiben viszont már panaszaink vannak, mihamarabb forduljunk orvoshoz, hogy megkezdődhessen a fizioterápiás kezelés. Semmiképp ne vegyük félvállról a fájdalmat, mert idővel már csak műtéti úton szabadulhatunk meg az alagútszindrómától.

Túlsúly és anyagcsere-gondok

Az ülőmunka okozta egészségügyi kockázatok kapcsán alighanem az elhízás jut először az eszünkbe. Mi tagadás, a mozgásszegény életmód bizony könnyen pluszkilókhoz vezethet, ami viszont megnyitja az utat az olyan anyagcsere-betegségek felé, mint a metabolikus szindróma, az inzulinrezisztencia és a kettes típusú cukorbetegség.

Akár otthon, akár az irodában vagy iskolában ülünk, némi testmozgás biztosan belefér az életünkbe. Hiszen már napi húsz-harminc perc séta is döntő hatással lehet a testsúlyunkra. Még inkább elkerülhetjük az elhízást, ha az étrendünkben vezetünk be változtatásokat. Kerüljük a nehéz, zsíros ételeket, és semmiképp ne essünk abba a hibába, hogy nassolással ütjük agyon az unalmas munkaórákat.

Szorongás, depresszió

Még a tudósok is sokáig úgy gondolták, hogy az ülőmunka kizárólag fizikai betegségek forrása lehet. A legújabb kutatások azonban rávilágítottak, hogy bizony lelkileg is megszenvedjük a passzív életmódot. Az egyhangú környezet, a monoton munka és a fizikai terhelés hiánya mind-mind oda vezet, hogy szorongani kezdünk, ingerlékennyé válunk és a koncentrációnk is csökken.

A szakemberek abban is egyetértenek, hogy ez ellen egyetlen igazán hatékony segítség létezik: a mozgás. Nem kell nagy dologra gondolni, már az is elég lehet, ha állva, sétálva telefonálunk vagy olvassuk át a papírokat. Erre figyelmeztessük is magunkat: állítsunk be egy riasztást a telefonunkon, ami negyven percenként figyelmeztet minket, hogy ideje felállni az asztaltól.

Szív- és érrendszeri problémák

Az egésznapos ülés értelemszerűen rosszat tesz a mozgásszerveknek és a gerincünknek. A rossz hírek azonban nem állnak meg itt, ugyanis a szívünk és az érrendszerünk is rizikónak van kitéve. Olyannyira, hogy ha nem figyelünk oda, az ülőmunkával jelentősen megnő az agyvérzés, az infarktus, a szívnagyobbodás és a vesekárosodás esélye.

A helyes tartással, ergonomikus székekkel valamelyest csökkenthetjük a kockázatot, de a sportolás fontosságát ebben az esetben sem lehet elhanyagolni. A szívünkért úgy tehetünk sokat, ha kardiómozgást választunk, azaz arra törekszünk, hogy a szívfrekvencia 120 fölé menjen.

Puszta elhatározás kérdése

Az ülőmunkában az a leginkább veszélyes, hogy nagyon könnyű belekényelmesedni. A fent felsorolt egészségügyi problémák lassan alakulnak ki, és sokáig semmilyen tünetet nem eredményeznek. Ezért kell már most elhatározást hoznunk, és változtatnunk a megszokott rutinon. Egy kis odafigyeléssel az ülőmunkának nem látja majd kárát az egészségünk.