A „civilizációs” betegségek világjárványa
A dohányzás, az egészségtelen táplálkozás és túlsúly, a testmozgás csökkenése, sok só fogyasztása a világ eddig szegény országaiban is támad. Dr. Apor Péter sportorvos, az Oxygen Medical szakértője a meredeken növekvő következményes kardiovaszkuláris és metabolikus megbetegedésekről, a legnagyobb veszélyekről és a megelőzés lehetőségeiről beszélt.
Civilizációs betegségek az egész világon
A nyugati világ mellett már Afrikában is megtörtént az „epidemiológiai váltás”: már nem a malária és az egyéb fertőzések, hanem a „civilizációs” betegségek kezdik átvenni a vezető szerepet. Trinidadban, Tobagoban a halálozások negyede a szívbetegségek miatt következik be, a lakosság harmada magas vérnyomással küzd, Tanzániában is dialízis központot kellett létrehozni. Az érmegbetegedés-alapú halálozások (szív-, agy-, vese, perifériás érbetegség), a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a cukorbetegség, a rák a 2008-ban meghalt 57 millió emberből 36 milliót vitt el – és e halálok nagy része megelőzhető.
Hasznos központi intézkedések
Bizonyos központi intézkedések már önmagukban is hasznosak lennének. A sótartalom csökkentése a konzervekben, kenyérben, készételekben költségek nélkül is mérsékli a magas vérnyomást. A dohányzás tiltása a közösségi helyeken, a jövedéki adó emelése és a felvilágosító kampányok csökkentik a cigarettázók arányát. Az élelmiszerekre vonatkozó rendelkezések a telített zsírtartalom csökkentése érdekében hasonlóan olcsók lennének az állam szempontjából. A még fejletlen országokban hatalmas jelentőségűek az újabb vakcinációk: ezek a hepatitis, a papilloma vírus, az influenza kiterjedését fékezik.
Nehéz mozgásra bírni az embereket
A mozgásszegény életvitel változtatására tett törekvések még nem járnak átütő erővel, holott dr. Apor Péter, az Oxygen Medical szakértőjének ismertetése szerint a testmozgás növelése (minimum heti 150-200 perc, ideálisan 6-8 óra, a hét tartamának 4-5 százalékában) nem csak az ismert rizikó faktorokat csökkenti, de ezeken túl is javítja a túlélés esélyét—ezt már számtalan vizsgálat egyöntetűen tanúsítja. A kardio-metabolikus fittség megszerzése gyermekkortól és annak fenntartása élethossziglan nagyon jelentős védelmet ad a betegségek ellen, csökkenti a bármely okból bekövetkező halálozás esélyét— egyetlen kivétel a baleseti halálozás kissé nagyobb lehetősége, de ez inkább csak a teljesítmény-sportolóknál áll fenn.
A tudományos társaságok a sok évtizedes epidemiológiai tapasztalatok alapján a „mindenkinek szükséges” mérsékelt-közepes intenzitású fizikai aktivitást legalább a hét öt napján, legalább fél órában (3×10 percben) jelölik meg, amihez még hetente kétszer fél-fél órás izomerő fenntartó, növelő edzést érdemes végezni. Ezt a heti 150-200 perc testmozgást érdemes kiegészíteni a mozgatórendszer funkciónak fenntartására szánt nyújtásos és egyensúlyérzést megtartó tornákkal. Ezek hiánya leginkább időskorban üt vissza hátrányosan, például az öltözködésnél vagy az eleséseknél.
Hozzászólás zárolva.