A VILÁG NEM FEKETE-FEHÉR
A légszennyezettség csökkent, a műanyag szemét nőtt
Már-már azt hittük, hogy a koronavírus járvány miatt bekövetkező gazdasági változások környezetünkre gyakorolt hatása csak pozitív lehet. A levegőszennyezettség valóban csökkent ugyan, de műanyag szeméttel a korábbiaknál sokkal jobban terheljük természeti környezetünket.
A koronavírus járvány kitörése után pár héttel már meg is jelentek azok a győzelmi jelentésnek is beillő beszámolók, melyek arról szóltak, hogy számos országban csökkent a felére, harmadára, tizedére a légszennyezettség korábbi mértéke, hogy Borsod megyéből is látszanak már a Kárpátok hegyláncai, hogy Új-Delhiben végre nem csak pár métert lehet csak látni a szmog miatt, hanem annál azért egy kicsivel többet is.
Egyszóval kitisztult a levegő, fellélegezhetünk, megvan a recept a klímaválságra is: álljon le az élet, kapcsoljunk egy fokozattal kisebb sebességre.
Csakhogy az élet nem ennyire fekete és fehér, mert ami elvész a réven, azt a vámon bizony meg kell fizetni, tartja a jó öreg mondás; és így igaz, a termelés részbeni leállásával csökkent ugyan a széndioxid szennyezettség, de a fogyasztás, és legfőképpen a lakossági fogyasztás mértéke nem, ahol pedig másfajta szennyezőanyagok megjelenésével kell számolnunk, a korábbiaknál fokozottabb mértékben.
Egy friss felmérés szerint az ausztrál háztartásokban a koronavírus megjelenése óta mintegy tíz százalékkal több (egyébként újra hasznosítható) anyagot dobtak a szemétbe, gyakran nem is a szelektív hulladékgyűjtőkbe, hanem csak a háztartási szemetek közé – írja a Melbourne-ben megjelenő The Age, s tegyük hozzá: minden valószínűség szerint mi, magyarok sem működünk másként.
A hulladék nagy része műanyaghulladék volt, szupermarketek bevásárló szatyrai, illetve a házhoz szállított élelmiszer műanyag csomagolása. Az újrahasznosítás kérdésével foglalkozó ausztrál állami szerv szerint sürgős intézkedésekre lenne szükség az elmúlt két hónapban keletkezett megnövekedett mennyiségű műanyaghulladék kezelése érdekében.
Az ausztrál környezetvédelmi célok között szerepelt, hogy a műanyag csomagolások 70 százalékát valamilyen módon újrahasznosítják, vagy komposztálják, azonban az új és váratlan trendekkel ezeket a célokat 2025-ig már biztosan nem fogják teljesíteni.
Egyre elterjedtebb gyakorlat Ausztráliában is, hogy a vendéglátóhelyeken olyan poharakban szolgálják ki az italokat, melyeket vissza lehet váltani. Most a járvány miatt viszont általában ezeket is a szemétbe dobták, félve attól, hogy nem lehet őket kellő mértékben fertőtleníteni. Sajnos ezek a poharak nem újra hasznosíthatók, vagyis környezetünk így még tovább szennyeződik.
Hozzászólás zárolva.