A magyarok a legkövérebbek Európában

A túlsúly és az elhízás a 21. századi nyugati világ egyik legnagyobb egészségügyi kihívása, sokkal több embert érint mint gondolnánk, megfékezéséhez pedig nem csak alapvető szemléletváltásra, hanem világszintű összefogásra lenne szükség. Sokan nem tudják, de az elhízás nem mindig az egészségtelen életmód, hanem a személy hatáskörén kívül eső egészségügyi faktorok következménye is lehet, ráadásul számos további betegség, így például a magas vérnyomás, vagy a cukorbetegség kialakulásának melegágya. Az Elhízás Elleni Világnap a megelőzésre és a kezelés fontosságára hívja fel a figyelmet.

Nézzük a tényeket:

• Ma Magyarországon minden ötödik kisiskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott
• A fiatal felnőttek harmada, a 65 évnél idősebbek több mint 70 százaléka küzd súlyfelesleggel
• A jelenlegi járványhelyzetben az elhízott, COVID pozitív egyének kétszer akkora eséllyel kerültek kórházba, mint a normál testsúlyú fertőzöttek
• Az elhízás növelheti a kettes típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát

Az elhízás járványszerű terjedése világszerte az egyik legsúlyosabb, gyerekeket és felnőtteket egyaránt veszélyeztető egészségügyi probléma, melynek mértéke az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzése szerint a következő évtizedekben is egyre növekedni fog. Az elhízottak aránya Európában a felnőtt lakosság körében Magyarországon a legmagasabb, de globális viszonylatban sem maradtunk le az élmezőnytől, hiszen negyedik helyen állunk az USA, Mexikó és Új-Zéland után.

A túlsúly kialakulásának okai

Bár a túlsúly kialakulásának hátterében számos ok állhat – mint pl. genetikai, hormonális, pszichológiai, szociokulturális gazdasági vagy környezeti tényezők, melyeket az egyén nem tud befolyásolni -, mégis az egyik leggyakoribb tényező a mozgásszegény életstílus és a túlzott kalóriabevitel. Éppen ezért kiemelkedően fontos az egészséges életmód kialakítása már gyerekkorban is.

A gyermekkori elhízás a túlsúlyos felnőttkor előszobája lehet, hiszen az ekkor tanult viselkedésformák a későbbi életszakaszokat is nagyban meghatározzák. Ma Magyarországon három éves kor felett a túlsúlyosak aránya az életkorral együtt növekszik, s bár az utóbbi évek felmérései alapján az ifjúság körében a számok stagnáltak, továbbra is minden ötödik kisiskolás gyerek túlsúlyos, vagy elhízott. A kor előrehaladtával ez az arány tovább emelkedik, a fiatal felnőttek majdnem negyven százaléka, a 65 évnél idősebbek több mint 70 százaléka küzd súlyfelesleggel.

A koronavírus okozta bezártság, és az ebből következő, eddiginél is mozgásszegényebb életmód pedig vélhetőleg tovább rontja majd a helyzetet.