A néma gyilkos
A cukorbetegség sokáig nem okoz érezhető bajt, ezért szokták néma gyilkosként is emlegetni. Ráadásul, legalábbis ezt jósolják a szakemberek, a következő évtizedekben az egyik leggyakoribb, valóságos népbetegséggé válik, mivel a rizikófaktorok között jelentős helyen áll az elhízás, a mozgásszegény életmód és a folyamatos stressz, azaz a 21. század életmódjának negatív tényezői.
Károsan hat a szervezet vércukorszintjére a túlzottan finomított élelmiszerek fogyasztása is. Ezek – és nem csak a szénhidrátok – kevés emésztést igényelnek, így étkezés után túl gyorsan megemelik a vércukorszintet – írja dr. Gulyás Tamás a Kor Kontroll Társaság weboldalán. Mivel az agy sejtjei csak glukózt képesek használni az energiatermelésre, ezért sóvárgás keríti hatalmába az embert, és a fehérkenyeres vagy zsömlés reggeli után két-három órával már legszívesebben nasiznánk. Ha bekapunk valami „gyorsan emészthetőt”, a folyamat kezdődik elölről. Ahogyan Gulyás Tamás fogalmaz: „olyan ez, mintha reggel felülnénk egy hullámvasútra, és este alig várnánk, hogy kiszállhassunk belőle”. Ráadásul a sóvárgással stresszhormonok is termelődnek, idegesek leszünk, emelkedik a vérnyomásunk, ami további egészségügyi problémákat okozhat.
A cukorbetegség látáskárosodást, szív- és érrendszeri betegségeket és veseelégtelenséget okozhat. Emellett az arc gyorsabb öregedéséhez vezet – idézte az MTI a The Daily Telegraph című brit napilap online kiadásában megjelent megállapítást. Az Unilever kutatóinak tanulmányában 602 középkorú ember korát hatvan független értékelő becsülte meg fénykép alapján. Az alacsony vércukorszintű embereket jellemzően egy évvel fiatalabbnak gondolták a magas vércukorszinttel élőkhöz képest, a diabéteszes betegeket pedig még utóbbiaknál is fél évvel idősebbre becsülték. A kutatók feltételezik, hogy a bőr feszességét adó kollagénhez kötődhetnek a felhalmozódott cukormolekulák, ezért tűnik idősebbnek az, akinek magas a vércukorszintje.
A szív- és érrendszeri betegségek szempontjából igen nagy kockázatúnak számítanak a cukorbetegek, de az ómega–3 zsírsavak adásával ez a veszély még akkor is hatásosan csökkenthető, ha már volt valamilyen ritmuszavar vagy szívroham. Erre a következtetésre Daan Kromhout holland professzor jutott idei vizsgálatában, amelyen 1014, a megelőző tíz esztendőben szívinfarktus miatt kórházba került 60 és 80 év közötti cukorbeteg vett részt. A kutatók a vizsgált betegeket négy csoportra osztották. Az egyik kontrollcsoport 40 hónapon keresztül EPA és DHA zsírsavval dúsított margarint kapott, a másik alcsoport margarinjában ALA volt megfelelő mennyiségben, a harmadik csoportba tartozók háromféle ómega–3 zsírsav kombinációját kapták. A negyedik alcsoportba kerültek pedig olyan margarint fogyasztottak, amelybe semmiféle ómega–3 zsírsavat nem tettek. A 40 hónapos megfigyelési idő alatt bebizonyosodott, hogy a három különféle ómega–3-at kapó csoport tagjai 84 százalékkal ritkábban kaptak súlyos szívritmuszavart, mint azok, akiknek margarinjában nem volt ilyen hatóanyag.
A fehérjedús és megfelelő rostmennyiséget tartalmazó reggeli is nagyon fontos. A teljes kiőrlésű pékáru, a sokmagos barna kenyér lassítja az emésztést, ezért a vércukor szint lassan emelkedik, ami nem okoz olyan magas inzulincsúcsot, nem jön létre a „hullámvasút”. Szintén fontos a megelőzésben a gyakori, de kis mennyiségű étkezés, a napi négy-ötszöri zöldségfogyasztás, valamint a rendszeres testmozgás, amely nemcsak a testsúly kontrollálására alkalmas, hanem a hormonális hatásainak köszönhetően az anyagcserét is jótékonyan befolyásolja.
Forrás: Piac&profit Magazin 2011. decemberi szám
Hozzászólás zárolva.