A női természet
A nőknek és férfiaknak egyaránt van női és férfi oldala, amely magatartásunkat jellegzetes jegyekkel befolyásolja. A nőknél a nőiesség másként fejeződik ki, mint a férfiaknál. A nőiesség megértésének kiváló eszköze a mitológia,
Perszephoné korai mítosza úgy szól, hogy az alvilág királynéja önként száll le a mélybe, ösztönös megérzéstől vezettetve, hogy ott feladat vár rá. Végrehajtja az élet elfogadásának és a halottak feltámasztásának rítusát. Az előírt időben megváltozva bukkan ismét a felszínre, új élet hordozójaként.
Perszephoné azt a természetes hajlamunkat szemlélteti, amely alapvető ösztöneinkre hallgatva belső énünk megismerésére indít. Az alkotó folyamat nálunk gyakorta belső utazás is, amelynek hatására megváltozunk. Kreativitásunk érvényre juttatásához gyakran ösztöneinkre hagyatkozva bízzuk magunkat a folyamatra és merítünk bátorságot, hogy újat teremtsünk.
A két istennő a természet és a nőiesség szoros kapcsolatát is elénk tárja. A természetben minden esemény összefügg, élet és halál ugyanaz.
Hesztia
A mitológia legkevésbé ismert és méltányolt istenségei közé tartozik. A korabeli szóbeli mitológia konkrétan nem említi, de a görögök mindennapjaiban nagy szerepet játszott. A családi tűzhely istennőjeként Hesztia az otthonteremtő. Az otthon a nők különleges teremtő géniuszát dicséri. Az otthonban, az iskolában, a munkahelyen azt a bizonyos megfoghatatlan jó érzést ez a női képesség hozza létre. A nőiesség olyan légkört teremt, amelyben lehetővé válik a kapcsolatok ápolása.
Athéné
Hesztiával ellentétben Athénét mindenki jól ismeri. A görögök a védelmi háborúval azonosították alakját: Zeusz fejéből pattant ki teljes vértezetben. De ezt a változatot megeglőzően Athénére számos békebeli feladat hárult. A művészetek és a mesterségek védnöke volt, fonni, szőni, agyagedényt korongozni tanított. Ez az erős istennő a hallatlanul találékony, mindazonáltal gyakorlatias nőt személyesíti meg, aki a kreativitásért akár a csatmezőn is helytáll. Manapság Athéné gyakran fordul elő az üzleti életben.
Artemisz
Őt a görögök nem formálták át olyan könyörtelenül, mint a többi istennőt. A korábbi mítoszokban a zabolátlan természet istennője. A görögök megtették a vadászok patrónájának. Bonyolult, ellentmondásokkal teli nőiesség Artemiszé. Az erdőkhöz, a vadászathoz és a holdhoz kötődik. A hold a nőiesség ciklikus változékonyságát jelképezi. Földi hatáskörében Artemisz a vadászt is védi, akinek zsákmányt kell ejtenie, hogy éhen ne haljon, és a vadat is, hogy fölnevelhesse ivadékait. Ami konfliktusnak tetszik a felszínen, voltaképpen ugyanannak a jelenségnek a két oldala.
Hozzászólás zárolva.