A tökéletesség élő szobra: az Egyes
Mottó: Senki sem gyömöszölhető bele egyetlen személyiség-tipológiai dobozba, de mindenki egy ilyen dobozból lóg ki
Az enneagram első osztályának elnevezései: Az uralkodó – A perfekcionalista, idealista tanár – A tökéletes. Ha az idetartozó személy magas szinten képes megvalósítani önmagát, inkább Az uralkodó, ha csak alacsonyabb „oktávon” sikerül ugyanez, akkor inkább A tökéletesség-mániás személyiség lesz belőle.
Szent eszméje (és egyben csapdája is!) mindkét esetben a tökéletesség, szent ösvénye a nyugodt méltóság. Szenvedélye a düh, és paradox módon ez az, amit egész életében elkerülni, elfojtani igyekszik. Dühe egyaránt irányul önmagára és környezetére – hiszen magától és persze mindenki mástól is állandóan azt várja, igényli, követeli, hogy tökéletes legyen. Mivel ezt sem ő, sem más nem képes folyamatosan megtenni, emberünk aggódó, bizalmatlan, bűnbánó, kritikus – és persze neurotikus.
Van, aki már az Egyes típus megjelenésétől, megszólalásától is kiütést kap, mivel az illető kimért, merev, méltóságteljesen visszafogott, őrjítően pedáns, sugárzik belőle, hogy normakövető. A beszédstílusát leginkább prédikálásnak érzik hallgatói; valószínűleg róla jut eszünkbe a „szent fazék” kifejezés. És gyakran az a közmondás is, hogy „Vizet prédikál – bort iszik”, mert egyszerűen nem képes megfelelni az általa szabott magas követelményeknek. Ez párkapcsolatában, szexuális viselkedésében is gondokat okoz. A problémát persze ő veszi észre legelőször, s ilyenkor keményen megbünteti önmagát. Míg kifelé és befelé is ridegséget mutat, valójában nagyon is érzékeny: önmaga és mások tökéletlensége egyszerűen elviselhetetlen a számára.
Mindezért rengeteg belső ellentmondás és feszültség, így izomfeszültség is jellemzi az alacsonyabb oktávú Egyest. Ez a feszültség nemcsak abban nyilvánul meg, hogy képtelen elengedni magát, de abban is, hogy előbb-utóbb reumatoid, vagy már reumatikus fájdalmai, betegségei (is) keletkeznek, melyeket persze megpróbál hősiesen elvisel
Adódik a kérdés: Miért fontos az Egyes számára, hogy mindig minden tökéletes legyen?
A kedves olvasó talán már borítékolja is a választ: a gyerekkor… És pontosan így van. Az Egyes volt a jó kisfiú, jó kisleány.
Hozzászólás zárolva.