Alföldi Róbert „boldogsága”

Igen. Európa legnagyobb barokk zenei központja van Versailles-ban. A kastély nagy kápolnájában minden évben tíznapos fesztivált rendeznek, Charpentier a kastély házi szerzője volt. Ami érdekes ebben az ügyben: először engednek be dolgozni olyan embert a fesztiválra, aki nem muzeológiailag fontos barokk operaelőadást csinál.

-Látták a francia-magyar koprodukcióban készült szegedi Faustját, és meghívták.

Rögtön az elején elmondták: színházat is akarnak látni, nemcsak zenei csemegét. A barokk zenei központ mellett működik egy egyetem, így nagyon sok fiatallal hozhatom létre az előadást. Novemberben kezdjük a próbákat, december 10-én lesz a bemutató. A jövő évi Tavaszi Fesztiválon pedig a Thália Színházban is látható lesz az előadás. Verdit, Gounod-t és kortárs operát rendeztem már, barokk operát még soha. Nagyon kötött a forma, nem könnyű valós, hiteles előadást létrehozni belőle.

-Honnan ez a fene nagy zenei műveltsége?

Tizenöt évig zenéltem, tudok kottát olvasni. Neves operaénekesünk, Polgár László mondta egyszer, hogy a rendezők nyolcvan százaléka a CD-k szövegkönyvmellékletéből dolgozik. Én kottából dolgozom. Abban minden benne van.

-Surányi András Eróziója és Pajer Róbert Bukfence után most ismét játékfilmben szerepel. Bacsó Péter új alkotásában, a Lumiere-nővérekben.

Mámoros volt. Csaknem tizenöt éve nem forgattam. Ételkritikust játszom, aki ínyenc módjára finomam megírja, hol, mit evett. Rendre, nyugalomra, a régi szépre vágyik, miközben a világ olyan, amilyen. Iszonyúan szorongtam az elején. Rég csináltam. Elfelejtettem, mi a sok, mennyi a kevés. A színpad egészen más e tekintetben. Ott már nagyjából tudom, mi mit jelent. Színházban folyamatosan dolgozom.

-Színészként is lesz újabb feladata?

Színházban? Legközelebb Szolnokon. Az eltűnt idő nyomában című Proust-darabban játszom majd Szikora Jánosnál. És Don Carlost rendezek Kecskeméten, Rómeó és Júliát az Új Színházban.