André Szőts : „Éppen olyan vagyok, mint bárki más”
Kétszer ment el Magyarországról: először a második világháború alatt menekült el családjával zsidó származása miatt, majd 1956-ban. Dolgozott a bank- és a reklámszakmában, de mindez csak előkészület volt pályája új fejezetéhez: a filmproducerséghez. A magát Amerikában is kipróbált régi vágású európai úriember szerint az élet kaland. S neki bőven kijutott belőle. Egy pár évvel ezelőtt készült beszélgetés André Szőtscsel, aki tavaly óta már nincs közöttünk.
– Miért ment el ötvenhatban?
– Szabó Pistával együtt jelentkeztem a színművészetire filmrendezőnek. Már az első rosták egyikén kiestem. Máshova sem vettek fel, mert nevelőapám után kapitalistának tartottak. Akkor, abban a környezetben nem láttam, hogyan tudnám itt folytatni a jövőmet. Nagyon fájó, de természetes lépés volt. Úgy mentem el, hogy talán soha életemben nem látom többé ezt az országot, a szüleimet, a barátaimat.
– Mit jelent a burzsoá fogalom – ahogy akkoriban minősítették – az ön számára?
– Kés, villa, gyerekszoba. Bizonyos kényeztetés gyerekkorban. Éppen olyan vagyok, mint bárki más. Burzsoá, tehát nem arisztokrata, s nem a proletariátus gyermeke. Nem alulról jöttem fel, nem felülről jövök le. Mi középen vagyunk. Talán ezt.
– Változatos karrier és életút áll ön mögött. Mi motiválta a váltásokban?
– Apám festőművész volt, ő azt akarta, hogy kereskedő legyek, anyám kereskedő volt, ő azt akarta, hogy művész legyek. Rettenetesen tiszteltem, szerettem őket. Kerestem az utamat. Mindig tudtam, hogy valamifajta kommunikációs szisztémánál fogok kikötni. Amikor 1969 decemberében csináltam egy reklámfilmet, rájöttem, hogy ez a jövőm. Felkértek egy nagy reklámfilmgyártó vállalat, a Jean Minneur vezetőjének. Nyolc hónap alatt ötven filmet forgattam. Rövidfilmeket, ipari filmeket, presztízsfilmeket, dokumentumfilmeket, mindent, kivéve pornófilmet.
– Ez volt az ön iskolája?
– A mostani hatvanévesek generációja teljes egészében a reklámfilmszakmából jött: Ridley Scott, Jean-Jacques Annaud, Jean-Paul Rappaneau, Hugh Hudson. De a szakma nagyon megváltozott. Ami akkor intuitívan működött, azt ma rendkívül sok kutatás alapján végzik, a biztonság érdekében. Az intuitív, lehet mondani, valahol amatőr is, s egy intuitív szakmából majdnem tudomány született. Nincs biztos recept, de próbálják kikerülni a bukást.
– A filmgyártásban többféle producer is van. Ön hol helyezi el magát közöttük?
– Ritka az a producer, aki A-tól Z-ig végigvisz egy filmet, az első szinopszistól a moziforgalmazásig. Van, aki ötletet, van, aki rendezőt hoz, van, aki pénzt tud szerezni, van, aki a gyártásban erős. Én már mindent csináltam. Egyre inkább afelé tartok, hogy az ötlet tőlem jöjjön. (…) Az én erősségem mindenképpen a gyártás. És kiválóan boldogulok a rendezőkkel.(…).
Hozzászólás zárolva.