Az utcai futás

A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) 2004. január elsejétől végleg befogadta az utcai futókat. Ez annyit tesz, hogy elismeri és nyilvántartja a világcsúcsokat; a hivatásos munka mellett sok atlétának ez is megélhetési forrást jelet. Egy ideig amolyan kiegészítő volt az utcai versenyzés, amikor véget ért vagy még nem kezdődött el a pályaszezon. Ma már specialisták is vannak, például Kenyában, névtelen futók, akik elmennek néhány versenyre és két-három hónap alatt keresnek pár százezer dollárt, majd hazamennek.

A hosszútávfutó „boom” az Egyesült Államokból indult, és a kezdetét egyesek 1972-re teszik, amikor Frank Shorter megnyerte a maratont a müncheni olimpián. „Szívesen elfogadom, hogy részem volt a futás népszerűvé válásában, de ehhez kellett még sok egyéb körülmény is, például, hogy az ABC Sports vezetője kitalálta: élőben kell közvetíteni az olimpiai maratont. Az orvostudomány is akkor állt igazán a hosszútávfutók szolgálatába. A hatvanas évekig csak sejtettük, hogy a felkészülésnek mi a legjobb módszere, metódusa” – mondja az Egyesült Államok Doppingellenes Ügynökségének elnökeként dolgozó Frank Shorter.

Az utcai futás szép lassan nemcsak közkedveltté vált, hanem ezzel együtt kitermelt egy saját iparágat. Fred Lebow, a New York Maraton atyja például a Central parkban rendezett versenyek köré külön klubot szervezett, egyesületének mára 40 ezer tagja van és 65 főállású alkalmazottja, évente több mint 70 versenyt szerveznek.

Nemcsak a résztvevők számában óriási a változás, hanem a versenyzők összetételében is, kortól függetlenül állnak rajthoz a legkisebbektől a legidősebbekig. Látványos mennyire népszerű lett a futás a fiatal, különösen a húsz-harminc éves nők körében, ebben a korosztályban kétezer férfi mellett hatezer nő klubtag – New Yorkban. Ennek oka egyrészt a sportban, a mozgásban megtalált feszültség-levezetés, belső harmónia, a szabadidő aktív kihasználása és a közös családi programok összetartó ereje. Másrészt az, hogy egyre később mennek férjez és szülnek gyermeket a nők, viszont sokkal többet adnak és áldoznak külsejükre, fizikai állapotukra, mint korábban.