Az Y kromoszóma okozta nemi különbségek
A társadalmi nemek, férfiak és nők egyenlő esélye kívánatos céllá vált napjainkban. A nemek közti különbségek biológiailag az Y kromoszómára vezethetők vissza. Erre rakódott rá az eltérő szocializáció, a nemspecifikus viselkedés és társadalmi szerep.
A feminizmus egy másik nagy irányvonala viszont azt hangsúlyozza, hogy a két nem természetesen különbözik egymástól, és ha a két nem közötti egyenlőséget tűzzük ki célul, akkor az oda vezet, hogy a társadalom által általánosan elfogadott életstílushoz, kulturális vagy tudományos kompetenciához, tapasztalathoz lesz hozzáférése a nőknek is, ezek azonban mindig a férfiak által meghatározottak. Így a cél inkább az, hogy a társadalom legitimnek ismerje el a nők másfajta kultúráját, tapasztalását, életérzését, elfogadja azt a puszta a tényt, hogy a nők bizonyos dolgokat másképp élnek meg. Nem pusztán arról van már szó, hogy helyet kapjanak a nők a férfiak világában, hanem arról, hogy saját tapasztalataik, saját világuk, saját életük is elfogadott legyen a társadalomban.
Nemi szerepek változása
A nemi szerepeket az adott társadalom alkotja, így ez állandóan változik. Ezt tükrözi, ha megnézzük, hogyan viselkedett, milyen szerepnek felelt meg a nagymamánk, édesanyánk, mi magunk, vagy a barátnőnk, feleségünk. A múlt századi női szerepek a családanya modelltől eljutottak a független, önálló karrierista női ideálképig. Persze ez nem mindenkire igaz. Még ma is nagy számban találunk olyan hölgyeket, akik a gyermekvállalást és az otthoni teendők menedzselését tűzték ki életcélul.
A politika is hozzájárult a női kép formálásához. Az államszocializmusban szocialista emancipációról beszélhetünk. Az erőltetett emancipáció oka egyrészt gazdasági volt, a munkaerő létszám növelése miatt nyíltak meg a lehetőségek a nők előtt, másrészről ideológiai, az egyenlőség hirdetése miatt. Ennek eredményeként a foglalkoztatás elérte a biológiai maximumot, vagyis a nők teljes foglalkoztatottságáról beszélhetünk. Férfias foglalkozásokban mutatatták a nőket. A két nem hasonlít egymásra és ugyanannak a feladatnak az ellátására is alkalmasak, ezért a hölgyek akár traktort is vezethetnek. A hatvanas évektől változás történt. A munkanélküliség prognózisa és a gyermekszám csökkenése miatt csökkent a foglalkoztatott nők száma. A gyermekvállalási kedv megerősítésére bevezették a GYES és a GYED intézményét. Nagy Beáta szociológus, gender-kutató szerint könnyebb volt a rendszert kritizálni, mint a férfiak szerepét megkérdőjelezni. Azóta sem merült fel ez a kérdés.
Hozzászólás zárolva.