Életünk legnehezebb szakasza

            S mivel a fiúkat elönti a tesztoszteron, a menstruáló lányokat pedig „százarcúvá” teszi a sokféle női hormon ciklikus változása, elkezdenek intenzíven érdeklődni saját nemük és a másik nem iránt, s már nemcsak testileg.

            A fiúk – ahogy jeleztem – ebben a korban még látványosan elválasztják a szexet a szerelemtől, de mindkettővel egyre többet foglalkoznak (főleg negatív élményeket gyűjtve), a lányok pedig inkább plátói szerelemnek hódolnak s reálisabb igényeik alapján  sok pozitív élményt is megélnek (bár szenvednek rendesen ők is).

            Hadd szólaljon meg belőlem a tanár is (vállalva a vitát): a koedukált iskola, de külön lány- és fiú-osztály híve vagyok. Tehát a szünetben, a folyóson, szakkörökben stb. legyenek együtt a fiatalok, de tanulni, órákra összezártan viselkedni azonos neműekkel hatékonyabb az oktatás és a nevelés szempontjából is. Kevésbé sérülnének így az érzékenyebb fiatalok.

Mondom az indokot: már ebben a korban megmutatkozik a női agy és a férfi agy fiziológiai eltérésének sok olyan következménye, amely nehezíti a tanítást, a tanulást és a pszichoszexuális fejlődést egyaránt. Azok a szülőtársaim, akiknek különböző nemű gyermekeik vannak, személyesen is  megtapasztalhatták, hogy a lányok sikeresebbek a humán tárgyakban és általában jobb a beszélőkéjük; gazdagabb, választékosabb a szókincsük, míg a fiúk általában nehézkesebbek, de hamarabb megértik az új anyagot, a lényeget, az összefüggéseket a reál tárgyak s a nyelvtan(ok) tanulása során.

Nehéz, de ki kell mondani azt is, hogy a fiúk általában később érnek, mint a lányok, akik ezt jól érzik és éreztetik is velük.  Jellemző például, hogy a diákszerelmek inkább az érettségihez közeledő osztályokban születnek; korábban a lányok felsőbb, a fiúk pedig alsóbb osztályba járó párt választanak maguknak.

Általában is tapasztalható, hogy a lányok nagy része ragaszkodik (harmincig kb.), hogy idősebb legyen legalább néhány évvel a partner (s ebben a fiúk is egyetértenek – lásd a korábban erről írtakat). Sok lány lényegesen idősebb férfivel szeret járni – ezt hívja a tao május-szeptember kapcsolatnak -, s van olyan lány és nem is kevés, akinek sok-sok évvel idősebb, apányi párja van; ez a taoban a május-december viszony. Ezekben az esetekben az első öt évben sérült általában az apával való kapcsolat (halál, válás, rideg, túlságosan kemény apa), s a tudattalanból ezt a deficitet pótlandó válnak a párválasztást irányítóvá a belső késztetések. (Figyelemre méltó az is, hogy az ezekben a kapcsolatokban élő férfiak többsége lányos apa – ahogy tehát a lány az apját „keresi” a lényegesen idősebb férfiben, úgy szereti „szabadon” a lánya „képét”, „emlékét” a – párjához képest kifejezetten idős – férfi.)