Életvezetési kiskáté

Az itallal összefüggésben tehát még bonyolultabb a helyzet (melyik nemzeti italról nem „bizonyították” még a hazafiak, hogy kifejezetten jót tesz a fogyasztása?). A válasz itt is csak a mérték lehet az előző pontban szereplő értékhez hasonlóan.

A helytelen táplálkozás káros következményei vitathatatlanok. Ismertek az ezzel összefüggő ún. civilizációs, „jóléti” betegségek is (só és keringés, disznó-, marhahús és vastagbél-rák kapcsolata, stb, stb.).

Ilyen ártalom a túlsúly, az elhízás is.

Tény, hogy a fogyókúrák hatásfoka az elvonókúrákéval „vetekedik”: 20%-nyi hatékonyságot mutatva.

Tartós testsúlycsökkenés csak úgy érhető el, ha a felhasznált kalória jóval több a bevittnél. Ezt a következő pontban részletezett testedzés és/vagy a szakszerű és korrekt lébőjt biztosíthatja.

Szögezzük le, hogy a lébőjt nem hasonlít sem a vallási bőjtökhöz, sem a különböző diétákhoz. A lébőjt egészen pontosan azt jelenti, hogy csak hígított gyümölcs- és/vagy zöldségleveket, teákat és vizet iszunk. Egy pohár yoghurt vagy egy kiflicsücsök sem megengedett tehát, mézből is csupán naponta két teáskanálnyi fogyasztható és csak teában. Ellenkező esetben ugyanis vagy az történik, hogy szilárd helyett folyékony táplálékon élünk, s így sem méregteleníteni, sem fogyni nem tudunk, vagy azért lesz sikertelen a böjt, mert az elfogyasztott minimális táplálék hatására ismét beindul a böjt alatt „leállt” máj-hasnyálmirígy rendszer – tehát megszűnik az a jótékony „kannibalizmus”, hogy a szervezet átállt belső fogyasztásra.

A jól böjtölő ember tehát nem éhezik, s a testsúly-csökkenés csak egy, és nem is a legfontosabb velejárója a bőjtnek. A méregtelenítés, az immunrendszer erősödése, a legkülönbözőbb betegségek meggyógyulása, illetve megelőzésük a lényeges nyereség testileg, lelkileg-szellemileg pedig az ugyancsak egyfajta méregtelenítés: a megtisztulás, befelé fordulás, a harmónia kialakulása vagy fejlődése isteni valónkkal.

            Súlytartásra javasolt heti egy gyümölcs- vagy zöldség-nap + egy léböjt-nap.