László Márta 2018. 09. 11. 00:00

Elpusztult a kis tapír

Elpusztult a nemrégiben született tapírborjú a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A boncolás a szív- és vázizmok elfajulását, illetve súlyos fokú májelfajulást állapított meg: ezeket az anyai gondoskodás, illetve az állatkerti szakemberek erőfeszítései sem tudták ellensúlyozni. Évtizedek óta nem volt arra példa, hogy tapír bébi született volna Budapesten.

Apás szülés volt

Suki, a 20 éves anyaállat nem az istállóban, hanem a Dél-Amerika kifutó hátsó részén adott életet a kicsinek szeptember 2-án, így azok a látogatók, akik akkor épp arra sétáltak, a saját szemükkel is láthatták az apróság világra jövetelét. Az ellés egyébként „apás szülés” volt, hiszen Géza, a 22 esztendős apuka is mindvégig ott volt párja és születendő gyermeke közelében.

Tapír bébi, Kép: Fővárosi Állat- és Növénykert — Tapír bébi, nagyon cuki!!! Kép: Fővárosi Állat- és Növénykert

A tapírokkal közös kifutóban, velük „társbérletben” lakó többi dél-amerikai állat, így a vízidisznók, a nagy marák és a nanduk is érdeklődve figyelték az eseményeket, sőt, az egyik vízidisznó még az újszülött letisztogatásába is besegített Sukinak. A jövevény rövid időn belül lábra is állt, de persze az első lépéseket még igen reszketeg lábakkal tette meg. A hét végére azonban láthatóan gyengülni kezdett, a kelleténél többet pihent, s végül már az állatorvosoknak is be kellett avatkozniuk, illetve mesterséges táplálással egészítették ki az anyatejet. Mint kiderült, a kistapír olyan egészségi problémákkal született, amelyet az anyai gondoskodás, és sajnos az állatorvosok és a gondozók életmentést célzó erőfeszítései sem tudtak ellensúlyozni.

Félrelépett a nemzeti zebra!

A Magyar Nemzeti Cirkusz új jövevénye igazi szenzáció. Zebrát vártak, de egy foltos-csíkos hibrid szamár-zebra született. Most akkor ki nem vigyázott kire?

Tapírtrténelem – kicsiben

A tapírok négy faja közül az állatkertekben általában a dél-amerikai, más néven síkföldi vagy közönséges tapírt (Tapirus terrestris) szokták bemutatni: ehhez a fajhoz tartoznak a budapesti tapírok is. A Fővárosi Állat- és Növénykertben – kisebb-nagyobb megszakításokkal – 1890 óta foglalkoznak tapírok tartásával. Budapesti születésű kistapírt még a régi elefántházi kifutóban láthatott utoljára a nagyközönség, több mint három évtizeddel ezelőtt. Az akkori tapírpár, Nándi és Malvin nászából 1987. szeptember 11-én született utód, aki fiúnak bizonyult, és később az Isti nevet kapta. Miután felcseperedett, 1989-ben egy másik állatkertbe került.

„Baby boom”

Az állatkert munkatársai nagyon sajnálják a kistapírt, de azzal vígasztalták magukat, és a látogatókat, a budapesti kert minden sarkában kölykök és fiókák sokasága él egészségben. A legnépszerűbbek továbbra is a múlt esztendő végén született kiselefánt, illetve gorilla kölyök, akik a fajukra jellemző lassú egyedfejlődés miatt természetesen még mindig bébiknek számítanak. De az elmúlt hónapokban, hetekben is sok kisállattal gyarapodott a városligeti intézmény. Gyermekáldás volt például az ecsetfarkú patkánykenguruknál, a Bennett-kenguruknál, a kormos kenguruknál, a földi kuszkuszoknál, a rókakuzuknál, a sörényes hangyászoknál, a matakóknál, a gyűrűsfarkú makiknál, a törpe selyemmajmoknál, a rókamangusztáknál, az ormányosmedvéknél, a zebráknál, cebui disznóknál, a muntyákszarvasknál, az indiai antilopoknál, a vízidisznóknál, a nagy maráknál, az agutiknál, a gundiknál, a luzoni kéregpatkányoknál, a pápaszemes pingvineknél, a vörösfülű aráknál, a jácintkék aráknál, a rózsás és a borzas gödénykenél, a batláknál, a skarlát íbiszeknél, a rózsás flamingóknál, a fekete hattyúknál, a koronásdarvaknál, a tűzcsízeknél és még sok más fajnál, a háziállatok közül pedig a mangalicáknál, a magyar tarka szarvasmarháknál és a gyimesi rackáknál is.

Facebook hozzászólás

Elpusztult a kis tapír

ÉLET-MÓD