A MAGÁNADOMÁNYOZÓK VÁLSÁGHELYZETBEN GYORSABBAK, MINT AZ ÁLLAM
Filantrópok a frontvonalban
A jelenlegi járványhelyzet ismét előhozta a régi vitát: modern korunkban szükségünk van-e még filantrópokra, vagy a magánadományozók, jótékonykodók már végleg a régi korok emberei?
Másodszor, az adományozók azonnal képesek támogatást, segélyt folyósítani azoknak, akiket a korlátozó intézkedések sújtanak, vagy éppen a járvány frontvonalában dolgoznak.
Az élelmiszerbank hálózat 1 millió fontot kapott az Egyesült Királyság milliárdosától, David Sainsbury-től. Martin Lewis 1,9 millió fontot ajánlott fel a pénzügyi válságban lévőket segítő jótékonysági szervezeteknek, és tucatnyi magánfinanszírozó közreműködött a National Emergencies Trust adományokkal való feltöltéséhez, hogy a szervezet támogassa a leginkább rászorulókat.
A tömeges kollektív adományozás, valamint az egyes nagy adományok fontosságára hívja fel a figyelmet a 99 éves háborús veterán, Tom Moore sikere is, aki az NHS részére mintegy 30 millió fontot kalapozott össze.
Harmadszor, sok magántulajdonban lévő jótékonysági alap és alapítvány képes volt a változó helyzethez villámgyorsan alkalmazkodni és gyorsan új stratégiákat alkottak, így sokkal rugalmasabban tudtak pénzeket is átcsoportosítani új célokra, jövőbeni fejlesztésekre.
És bár ezek után is kevesen gondolják azt, hogy a magánadományok és adományozók helyettesíthetik az állami pénzeket, a mostani helyzet is megmutatta, hogy gyors és rugalmas reagálásukra szükségük lehet válságos pillanatokban.
Hozzászólás zárolva.