„Ne legyél már ilyen unalmas!"
Nagyon jó volt elmenni a csajokkal moziba, de utána szívesen hazamenne. Nem akar már bulizni, erre a fejéhez vágják, hogy unalmas. Olyan, mintha azzal vádolnák, tönkreteszi mások estéjét. Menjen mégis velük, bár semmi kedve? Semmiképpen. Ha hagyja magát rábeszélni, attól még nem jön meg a kedve, csak arra gondol majd, mikor mehet már haza. Így pedig aztán valóban elrontja mások szórakozását is.
„Olyan egoista vagy!"
Hetente egyszer mehet el kikapcsolódni? Pont erre az időpontra szervezett a kedvese is programot, és nem akar vigyázni a gyerekre? Ráadásul meg is vádolja, hogy egoista, amiért el akar menni? Ebben az esetben gyanús, hogy az az egoista, aki éppen mondja. Azt akarja, hogy azt tegye, amit ő mond. A veszekedés nem segít, helyette egyeztessenek időben. Írják fel a naptárba, kinek mikor van programja, így a másik sem felejti el.
„Ne húzd fel magad!"
A mondat, amitől mindenki azonnal ideges lesz. A legjobb lenne, ha el tudnánk elngeni a fülünk mellett. Ha nem megy, akkor kérdezzünk vissza: Miért kellene nyugodtnak maradnom, ha dühítő dolgot csinálsz? Hátha értelmes választ kapunk.
„Csak beképzeled!"
A testvére hónapok óta lehangolt, kevesebbet hívja, nem szeret beszélgetni. Mikor a gondjairól kérdezi, azt mondja, csak beképzeli a dolgokat. A legtöbb esetben érdemes komolyan venni a dolgokat, valószínűleg el akar titkolni valamit a másik. Ne hagyja lepattintani magát, próbálkozzon többször, keresse a megfelelő alkalmat egy kiadós beszélgetésre.
„Most megsértődtél?"
Aki felteszi ezt a kérdés, már tudja is a választ: hát persze! Csak nem tud bocsánatot kérni, vagy túl büszke, vagy mert ő maga is túl sértett. Könyvelje le bocsánatkérésként ezt a kérdést. Ha elég erős, azt is válaszolhatja: Tudom, nem is úgy gondoltad. De akár ezt is felelhet: Elfogadom a bocsánatkérést!
„Régebben más voltál!"
Naná! És erre legyen is büszke, hiszen minden ember folyamatosan változik, fejlődik. Az lenne a baj, ha ugyanolyan lenne, mint régen.
