Hogy aludt ma?

Az alvászavarok a legáltalánosabb panaszok közé tartoznak, s számos tényező kiválthatja őket. Viszont az is igaz, hogy egyes emberek alvásigénye jelentősen eltérhet a másikétól, amit még befolyásol az életkor is. Például az öregedéssel párhuzamosan csökken az alvásigényünk, aminek hátterében valószínűleg a biológiai folyamatok lelassulása áll, ami azt jelenti, hogy a szervezetnek már nincs szüksége a hosszú éjszakai pihenésre. Vannak olyan relaxációs gyakorlatok, amelyek még az alvásnál is jobban lelassítják a testi folyamatokat, s ezek hatására szintén csökkenhet az alvásigény.

A túlterheltség, a stressz gyakran mutatkozik meg álmatlanságban. Ha csak elvétve fordul elő, hogy éjszaka valami miatt felébredünk, és órákig nem tudunk visszaaludni, akkor ne feküdjünk hosszú ideig az ágyban forgolódva. Inkább keljünk fel, igyunk langyos tejet, hallgassunk egy kis zenét, vagy olvassunk. Ha álmatlanságunk gyakorta jelentkezik, választhatunk az altatók (ezekről többen azt állítják, hogy csak átmeneti megoldást jelentenek, mert nem a mélyalvási fázist idézik elő), a homeopátiás gyógyszerek, vagy akár az autogén és egyéb agykontrollal kapcsolatos gyakorlatok elvégzése közül.
Az álmatlanságnak csak a legritkább esetben van szervi oka, érdemes orvoshoz fordulás előtt saját „házunk táján” körbenézni, hogy nem nyomaszt-e minket valami, nem izgulunk-e esetleg egy közelgő esemény miatt. Az ehhez hasonló átmeneti pszichés problémák megoldása után minden valószínűség szerint remekül hajtjuk majd álomra a fejünket.