Hűséges társak: a szénanátha és az asztma
A XVI. században Leonardo Botallo olasz anatómus és sebész arra lett figyelmes, hogy egyesek a virágzó rózsák közelében tüsszögni kezdenek, orruk bedugul, vagy folyni kezd. A jelenséget a „rózsanátha” névvel illette. A XIX. században a betegség, az azt tanulmányozó angol orvos, John Bostock nevét őrizve a Bostock-féle nyári hurut nevet viselte, a század második felében pedig már pontosan tudták, hogy kialakulásában a fák, füvek- és gyomnövények virágpora játszik szerepet. Akárhogy is nevezzük, a szénanátha nem pusztán kellemetlen tünetek okozója; kezelés híján jó eséllyel társául szegődik az asztma!
Az allergiás nátha (szénanátha) tulajdonképpen nem más, mint az orr és az orrmelléküregek nyálkahártyájának allergiás reakció által kiváltott gyulladása. Maga az allergia a szervezet egyfajta túlérzékenységét jelenti, melynek során az immunrendszer kóros reakcióval válaszol bizonyos, főként fehérjetermészetű anyagokra. Az ezekkel való érintkezés hatására immunglobulin-E antitestek seregeinek termelése kezdődik, amely antitestek funkciója az egészségre ártalmasnak „vélt” betolakodók (paraziták, illetve jelen esetben allergének) elleni védelem, egészséges emberek vérében alacsony koncentrácóban vannak jelen. A gyulladás során a szervezet valamennyi szövetében előforduló természetes anyag, hisztamin szabadul fel, amely kitágítja az artériákat és hajszálereket, és összehúzódásra serkenti a hörgőizmokat, ezzel megnehezíti a légzést, sőt, a gyomor savtermelését is fokozza.
A tünetek intenzitása (pl. bőrpír, fulladás) attól függ, hogy mennyi hisztamin szabadul fel a szervezetben.
A szénanátha a leggyakoribb allergiás betegség, tünetei- tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, szem- és orrviszketés- hasonlítanak a vírusok okozta náthához, ám azzal ellentétben nem múlnak el egy-két hét alatt. A tünetek nem ritkán fejfájással, alvászavarral, fáradékonysággal egészülnek ki, a beteg nehezebben összpontosít, mindez zavarhatja a munkavégzést, nem utolsó sorban pedig rossz közérzetet eredményezhet. Az allergiás náthát legtöbbször pollenallergia okozza, ez esetben a betegség évszakokhoz kötött, de a tünetek akár egész éven át elkísérhetnek bennünket, ilyenkor a környezetünkben folyamatosan jelen lévő anyagok (pl. háziporatka) az allergének. A betegség bármely életkorban felbukkanhat, az allergiára hajlamos emberek többségében először ételallergia jelentkezik, majd bőrallergia, ezt követi a tüdő, illetve a felső légutak megbetegedése- ezt hívják az orvosok allergiás menetelésnek.
A szénanáthás betegek megfelelő kezelése alapvető fontosságú, ugyanis a betegség az asztma rizikófaktorának tekinthető! A rhinitisben szenvedő betegek szervezetében többszörös eséllyel alakulhat ki az asztma, amely a szénanáthához hasonlóan a légutak allergiás alapon történő folyamatos gyulladását jelenti; allergiás rhinitis esetén a felső légutak, asztmánál pedig a hörgők válnak érintetté, közösek továbbá az allergiás reakciót előidéző tényezők is.
Hozzászólás zárolva.