Hűséges társak: a szénanátha és az asztma
A XVI. században Leonardo Botallo olasz anatómus és sebész arra lett figyelmes, hogy egyesek a virágzó rózsák közelében tüsszögni kezdenek, orruk bedugul, vagy folyni kezd. A jelenséget a „rózsanátha” névvel illette. A XIX. században a betegség, az azt tanulmányozó angol orvos, John Bostock nevét őrizve a Bostock-féle nyári hurut nevet viselte, a század második felében pedig már pontosan tudták, hogy kialakulásában a fák, füvek- és gyomnövények virágpora játszik szerepet. Akárhogy is nevezzük, a szénanátha nem pusztán kellemetlen tünetek okozója; kezelés híján jó eséllyel társául szegődik az asztma!
Ha az említett tüneteken kívül köhögés, főként éjszakai köhögés nehézlégzés, visszatérő, sípoló légzés, mellkasi feszülés is jelentkezik, továbbá, ha a betegség akadályozza a munkavégzést, a szabadidős tevékenységet, a sportolást, akkor mindenképpen ki kell vizsgálni, hogy a szénanátha mellett nem alakult- e ki asztmás megbetegedés! Mi több, szénanáthában szenvedő betegek kezelésekor javasolt rutinszerűen ellenőrizni az alsó légutak állapotát, s ha szükséges, megkezdeni a felső és az alsó légutak egyidejű, kombinált kezelését. Szerencsére, több allergiás nátha és asztmagyógyszer között itthon is hozzáférhető olyan hormonmentes készítmény, amely mindkét betegség eredményes karbantartását lehetővé teszi. Néhány országban léteznek olyan betegprogramok is, melyek a tartós terápia betartásában nyújtanak segítséget.
Tartós szénanátha esetén pontosan mondjuk el panaszainkat háziorvosunknak, ő adhat beutalót a tüdőgyógyászhoz vagy allergológus szakorvoshoz asztma irányú kivizsgálásra! Az asztmagyógyszereket a szakorvosok javaslatára kaphatjuk meg.
Ne nyugodjunk bele tehát napi korlátainkba, van lehetőség panaszmentes, teljes életet élni.
/Felhasznált irodalom:
Dr. Bittera, Dr Kadocsa: Szénanáthás a gyermekem, Springmed, 2003.
Dr. Herjavecz Irén: Az allergia rejtélye, Springmed, 2003.
Hozzászólás zárolva.