Miért jógázunk a 21. században?
Jógaválasztó kisokos
Hatha jóga, Himalája jóga, Astanga jóga, Iyengar jóga, gerincjóga…hogy csak néhányat említsünk a jógaformák közül, amelyeket a XXI. század embere szervezett formában is gyakorolhat. A Jóga Világnapján nézzünk egy kicsit körül: miért is jógázunk itt Európában, és melyik jógaforma passzol a legjobban a személyiségünkhöz?
Teltházas jógatermek, hetente induló jógaoktató-képzések, egyre szaporodó hétvégi jógás elvonulások, a közösségi médiában folyamatosan posztoló jógaguruk hatalmas követőtáborral – a jógázás növekvő népszerűségének néhány jól érzékelhető megnyilvánulása. Mindezt a lelkesedést a Covid-járvány sem törte meg, annyi történt csak, hogy a jógaórák átköltöztek az online térbe, és ennek a kényelmi faktornak köszönhetően még többen szoktak rá a rendszeres jógázásra, mint azelőtt. Vajon minek köszönhető, hogy India legértékesebb export cikke a nyugati világ polgárai számára oly vonzóvá vált, és mire szolgál még a jóga – a klasszikus gyakorláson túl – a modern kor embere számára?
Ezért jógáznak a nyugati emberek
A jógáról sokan azt gondolják, hogy egy olyan mozgásforma, amelyhez nem kell annyira megerőltetni magukat, ezért kezdenek el jógázni. Pedig ez közel sem igaz. Idővel minden gyakorló rájön erre. Mások a testi vagy a lelki problémáik miatt próbálják ki a jógát. Az emberek egész nap a számítógépük előtt ülnek teljes bezártságban, fáj a hátuk, rossz a gerincük, és a gerincjógától várják a gyógyulást. A kezdő jógázók nagy csoportját teszik ki a kismamák, akik a várandóságuk alatt szeretnének mozogni és megtanulni kapcsolatot teremteni a hasukban lévő kisbabájukkal – sokan közülük a szülés után is visszatérnek a jógához. Manapság az embereknek egyre nagyobb igényük van arra, hogy valahogyan levezessék a mindennapi stressz negatív hatásait, hogy megtanuljanak befelé figyelni, koncentrálni. Az, hogy egy jógaóra alatt 90 percig nem vesszük elő a mobiltelefonunkat, már nagy ajándék. Kinek van arra ideje, hogy eljárjon valahova, ahol a testét mozgatja, egy másik helyre, ahol az elméjét dolgoztatja meg, és egy harmadikra, ahol az érzelmeivel foglalkoznak. A jóga – többek között – mindezt együtt tudja megadni. Felemelő élményekben részesíti a gyakorlót, amelyektől úgy érzi, jobb ember lett, közelebb került a legjobb önmagához. A ma emberét érdekli ugyan a spiritualitás, de sokaknak a vallás nincs jelen az életében –kérdéseikre a jóga filozófia-rendszere valamelyest választ tud adni.
Hozzászólás zárolva.