Ki lehet-e rúgnia a cégtől a vírustagadó munkavállalót?

A munkáltató és a munkavállaló közös érdeke, hogy a pandémia ideje alatt az üzletmenet zavartalanul folytatódjon, a munkáltató továbbra is foglalkoztassa a munkavállalót, a munkavállaló pedig megkapja munkabérét, ne legyenek tömeges leépítések, elbocsátások.

De mi történik akkor, ha egy munkavállaló a közösségi médiában nyíltan vállalja és hangoztatja vírustagadó nézeteit, a védelmi intézkedéseket feleslegesnek vagy túlzónak tartja, és mellszélességgel áll ki az oltás ellen?

Kinek és miért lehet felmondani?

A Munka Törvénykönyve szigorúan kezeli a munkáltatói oldalról történő egyoldalú felmondást, amit a munkáltató minden esetben köteles megindokolni. A felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet.

Ezen túlmenően azonnali hatályú felmondásnak akkor van helye, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét jelentős mértékben megszegi. Akkor is lehetőség van az azonnali felmondásra, ha a munkavállaló olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Viszont mi történik akkor, ha a munkavállaló nyíltan fogalmaz meg olyan kijelentéseket (akár a belső munkahelyi környezeten belül, akár nagyobb nyilvánosság előtt) a közösségi médiában, melyekkel megkérdőjelezi a világjárvány létezését vagy súlyát, illetve a vírussal szembeni védelmi intézkedések szükségességét, miközben a munkáltató a legnagyobb óvintézkedések betartásával próbál küzdeni a járvány ellen?

A munkavállaló megnyilvánulása teremthet-e bármiféle jogalapot arra, hogy a munkáltató neki felmondjon?

Vélemény kontra a munkáltató érdeke

A Munka Törvénykönyve általános magatartási követelményként írja elő, hogy a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné” – magyarázza dr. Szalkai András, a KNP LAW szakértője.

A munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére.

Ha egy vakcinát gyártó és forgalmazó cég vezetője a közösségi médiában nyíltan megosztja azon nézeteit, miszerint az oltások feleslegesek és csak gyengítik az ember immunrendszerét, az már egyértelműen jogellenes magatartás lenne – hoz egy szemléletes példát Szalkai András.

Azonban mindenkor mérlegelni kell a munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát, mely egyértelműen alkotmányos alapjog.

A Munka Törvénykönyve is védi a munkavállaló személyiségi jogait, ugyanakkor bizonyos esetekben lehetővé teszi a személyiségi jogok korlátozását.

Adott esetben a munkáltató jogos gazdasági és szervezeti érdekének, illetve jó hírnevének védelme állítható szemben a munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogával, mint személyiségi joggal; a munkavállaló személyiségi joga ebben az esetben korlátozható (de csak szigorú feltételek megléte esetén).