Lehet, hogy a kalóriaszegény üdítőitalok hozzájárulnak a depresszió kialakulásához?

Az Észak-karolinai Nemzeti Egészségügyi Intézet szakemberei azt vizsgálták, hogy van-e összefüggés az üdítőital-fogyasztás ás a depresszió között. 263 900 felnőtt amerikai adatait elemezték és a vizsgálatban a rendszeresen napi négy vagy annál több doboz bármilyen szénsavas üdítőitalt fogyasztók körében 30 százalékkal nagyobb volt a valószínűsége annak, hogy depressziót diagnosztizálnak, mint azoknál, akik nem ittak szénsavas üdítőitalt. A depresszió kockázata még magasabb volt azok esetében, akik kalóriaszegény szénsavas üdítőitalt fogyasztottak – 31 százalékkal növekedett a kockázat. A nem kalóriaszegény szénsavas üdítőt fogyasztók körében pedig 22 százalékkal volt magasabb a depresszió kockázata.

A rendszeresen napi négy vagy több doboz kalóriaszegény gyümölcsös üdítőitalt fogyasztók esetében 51 százalékkal nagyobb volt a valószínűsége a depresszió diagnosztizálásának azokhoz képest, akik egyáltalán nem fogyasztottak ilyen üdítőitalt.

Az Észak-karolinai Nemzeti Egészségügyi Intézet szakemberei az amerikai neurológusok idei konferenciáján ismertetik tanulmányukat, amely két adatfelvételen alapul. 1995-96-ban felnőtteket kikérdeztek üdítőital-fogyasztási szokásaikról, majd tíz évvel később, 2004 és 2006 között ugyanezeket az embereket megkérdezték arról is, diagnosztizáltak-e náluk depressziót 2000 után.

A szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy tanulmányuk mindössze  összefüggést talált a kalóriaszegény üdítőitalok fogyasztása és a depresszió megnövekedett kockázata között, nem pedig megállapította azt, hogy a diétás szénsavas vagy gyümölcsös üdítőitalok fogyasztása depressziót okoz. Bár a kutatók figyelembe vettek számos olyan tényezőt, amely hatással lehet eredményeikre – mint például az életkor, a nem, a képzettség, a dohányzás, a fizikai aktivitás, a testtömegindex (BMI), az energiabevitel – ugyanakkor lehetségesnek tartják, hogy más körülmények is, mint például a depresszió korábbi előfordulása a családban vagy a stresszes életmód, magyarázatot adhatnak az összefüggésre.

További kutatásokra van szükség ahhoz, hogy megerősítsük ezeket az eredményeket – idézte a Live Science tudományos hírportálra hivatkozva az MTI Honglei Chent, a tanulmány egyik készítőjét.

Az eredmények alátámasztják egy 2011-es tanulmány megállapításait is, amely összefüggést tárt fel a kávéfogyasztás és a depresszió kisebb kockázata között. „A kávé nagymennyiségű koffeint tartalmaz, amely közismerten serkenti az agyat, ami hangulatbefolyásoló tényező” – tette hozzá Chen.