Melyek az Alzheimer-kór tünetei és hogyan lehet őket enyhíteni?
Talán soha nem féltettük még úgy idős szüleinket, nagyszüleinket, mint amikor kitört a koronavírus-járvány. Sajnos bármennyire is óvjuk szeretteinket, az időskori betegségek többségétől nem védhetjük meg őket. Ezek közül az egyik legrejtélyesebb az Alzheimer-kór, amely az időskori elbutulás (demencia) leggyakoribb oka. Az Alzheimer-kór világnapján beszéljünk egy kicsit erről a betegségről.
A betegség előrehaladtával azonban a feledékenység egyre jobban befolyásolja a mindennapi életet. Közepesen súlyos állapotban a beteg elfelejtkezhet elvégezni olyan alaptevékenységeket, mint pl. fogmosás vagy fésülködés. Nem gondolkodik tisztán, problémája lesz a beszéddel, a megértéssel, az írással vagy az olvasással. Később zavartság, hallucinációk, alvászavarok léphetnek fel, melyek következtében a beteg idegessé, ingerlékennyé, vagy akár agresszívvé is válhat, nem talál haza, és otthonától távolra is elbolyonghat. Végső stádiumban teljes felügyelet szükséges, mivel ilyenkor már a mozgással, a széklet- és vizelettartással is baj van. A végén mozgásképtelen, ágyhoz kötött állapotba kerül a beteg, majd általában a szövődmények – félrenyelés miatti tüdőgyulladás, felfekvések, mélyvénás trombózis – következtében hal meg.
Kulcsfontosságú a környezet szerepe
A gondolkodás zavara a belátóképességet irányító homloklebenyt is károsítja, így az érintett gyakran nincs tudatában a betegségnek vagy akár szándékosan elhárítja, bagatellizálja panaszokat. Ezért a környezetnek kell figyelnie a jelekre, elsősorban a rövid távú emlékezet zavarára, azaz a friss információk megjegyzésének problémájára.
Az Alzheimer-kór leggyakoribb jelei:
1. A mindennapi életet megzavaró memóriavesztés.
2. Kihívások a tervezésben és a problémák megoldásában.
3. Nehézség a napi, családi, otthoni és akár munkahelyi feladatok elvégzésében.
4. Időpontok, dátumok és helyszínek eltévesztése.
5. Vizuális és térlátási problémák, tájékozódási nehézségek.
6. Nyelvvel kapcsolatos problémák.
7. Tárgyak megtalálási képességének elvesztése.
8. Ítélő- és döntéshozatali képesség romlása.
9. Bezárkózás, szociális kapcsolatok háttérbe szorulása.
10. Hangulati és személyiségbeli változások.
A kezelése
Jelenleg mintegy 90 százalékos pontossággal diagnosztizálható az Alzheimer-kór. „Mivel ma még nem ismert a betegség kialakulásának mechanizmusa, nincs olyan módszer, ami meggyógyíthatná azt. A gyógyszeres kezeléssel többek között helyreállítják az agy érintett területén az ingerület-átvivő anyagok szintjét, így a gyors hanyatlás lassítható, a szükséges képességek és az önálló életvitel tovább megőrizhetők. Az állapot súlyosságától függően alkalmazhatók továbbá a pszichés tüneteket, magatartászavarokat enyhítő gyógyszerek. Emellett nagyon fontos a szellemi és fizikai aktivitás, illetve az étrend is. Segíthet bizonyos táplálékkiegészítők használata. A friss kutatási eredmények szerint a szív és az erek egészségének megőrzésére tett lépések, így pl. a testsúly csökkentés, a rendszeres mozgás, a vérnyomás és a koleszterinszint karbantartása hozzájárulhat az Alzheimer-kór megelőzéséhez. Ezeken túl a beteg állapotának romlása bizonyos vitaminok (D-, E-, és B-vitaminok), Omega-3 zsírsavak és az agyi oxigénellátást javító gyógynövények segítségével lassítható. Kiemelt fontosságú a szellemi frissesség megőrzése és a társas kapcsolatok megtartása. Egyes kutatók véleménye szerint az élethosszig tartó tanulás hozzájárulhat a további szinapszisok, azaz az agysejtek közötti kapcsolatok kialakulásához” – hangsúlyozta Dr. Német Rozália.
Ez is érdekelhet:
Napi hány csésze kávé egészséges még?
Hozzászólás zárolva.