Mennyire képlékeny az emberi agy?

Agyunk, ez a koponyánkba zárt másfél kilónyi fehérje alighanem az univerzum legkomplexebb anyaga. Az ünnepi dorbézolást nehezen viseli, de a tudomány állása szerint egy kéthetes rockfesztivál dózisával felérő szilveszteréjszaka nem jár visszavonhatatlan következményekkel.A korábbi közhiedelemmel ellentétben ugyanis a felnőtt idegsejtek is újratermelődnek az agyban. S bár a sejtképződést serkentő orvosságokat nagy erővel fejlesztik, kísérletek szerint már egyszerűbb fizikai gyakorlatokkal is fellendíthető a folyamat és ugyanígy akár a szerv kiépült áramkörei is átrajzolhatók.

Az agykutatásban az elmúlt évtized egyik legfontosabb felfedezése az volt, hogy – ellentétben a száz éves hiedelemmel – új sejtek a felnőtt ember agyában is folyamatosan születnek. Egy másik fontos felismerés szerint az agy belső térképe korántsem válik végérvényessé egy életkor után: megfelelő külső hatások révén képes újra és újrarajzolni magát, egyes területeket új funkciókkal látva el. Az agy rugalmasabb, mint sokáig gondoltuk: képes a folyamatos megújulásra, hibáinak önálló kijavítására. Remények szerint ezek a mechanizmusok nemcsak mesterségesen felgyorsíthatók, hanem befolyásolásukkal lehetőség nyílhat természetes képességeink továbbfejlesztésére is.

Új neuronok márpedig vannak

Az agyi sérülések és rendellenességek gyógymódjai eddig főként a kémiai egyensúly helyreállításával próbálkoztak, leginkább az agy sejtjei közt ingerületeket átvivő neurotranszmitterek utánpótlásával. Előfordult az is, hogy az orvosok embrionális vagy őssejtből kitenyésztett agyszöveteket ültettek be, eddig csak szerényebb sikerekkel. Új elgondolások szerint azonban érdemes lenne olyan orvosságokat fejleszteni, amelyek egyszerűen az agy önépítő folyamatait serkentik.

Már a 60-as években felfedezték, hogy az idegsejtek jeleket továbbító nyúlványai, az axonok sérülés után képesek regenerálódni. Azonban csak az utóbbi években került a figyelem előterébe a neurogenezisnek nevezett folyamat, vagyis az új sejtek születése a felnőtt agyban. Ez a sejtosztódás bizonyos kémiai anyagok jelenlétéhez kötődik és elsősorban az agy egyes területein, a hippokampuszban és a szaglóközpontban történik, ahonnan az új sejtek elvándorolnak a megfelelő helyre. Ha eleget tudunk majd az idegsejtek osztódását kiváltó molekuláris és külső környezeti hatásokról, létrejöhetnek olyan terápiák, amelyek egy kórós vagy sérült agyat akár önmaga megjavítására is rá tudnak venni.