Mennyire képlékeny az emberi agy?
Agyunk, ez a koponyánkba zárt másfél kilónyi fehérje alighanem az univerzum legkomplexebb anyaga. Az ünnepi dorbézolást nehezen viseli, de a tudomány állása szerint egy kéthetes rockfesztivál dózisával felérő szilveszteréjszaka nem jár visszavonhatatlan következményekkel.
Egy agyvérzés például megvonja az oxigént egy agyterülettől, ahol ettől neuronok pusztulnak el. Ezután a hippokampuszban – az agy alsó felében elhelyezkedő csikóhal alakú rész, ami a memóriáért és a tanulásért felelős – elkezdődik az elhalt agysejtek újratermelődése. A legtöbb új sejt azonban elpusztul és csak néhány vándorol el sikeresen a károsult területre, hogy ott felnőtt neuronná váljon – csak azok maradnak életben, amelyek aktív kapcsolatot tudnak kiépíteni más neuronokkal.
A sejtosztódás mesterséges elindítása az agyban olyan betegségek kezelésére is alkalmas lenne, mint a depresszió. Ezt a rendellenességet a genetikai hajlamokon kívül a stressz váltja ki, amiről az is köztudott, hogy az újratermelődő neuronok számát is csökkenti a hippokampuszban. Azt is tudjuk, hogy a jelen antidepresszánsok, mint a Prozac (mely egy ingerületátvivő-anyag, a szerotonin mennyiségének csökkenését akadályozza meg) mellékhatásként serkenti az agy sejtképződését. Klinikai felvételek és állatkísérletek is azt igazolták, hogy a depresszióban szenvedők hippokampusza össze van zsugorodva, az antidepresszánsokkal kezeltekében pedig nagyobb számban születnek új sejtek.
Egerek és emberek
Elképzelhető tehát, hogy olyan betegségek esetében, mely agysejtek veszteségével jár – mint a depresszió mellett pélául az Alzheimer-, a Parkinson- és a Huntington-kór -, olyan orvosságokra vagy terápiákra van szükség, melyek a sejtek osztódását erősítik fel. A jelek szerint a kémiai beavatkozás nem az egyedüli megoldás. Kísérletek azt mutatták ugyanis, hogy ha egereket ingerszegény környezetből egy tágas, forgókerekekkel és egyéb játékokkal ellátott kalitkába helyeztek, megerősödött a neurogenezisük. A folyamatos testmozgást végző tesztállatok agyában a sejtosztódás majdnem megkétszereződött. Az ismeretes, hogy az olyan fizikai aktivitások, mint a futás, embereknél is csökkenti a depressziót, mivel úgy tűnik ez a sejtosztódáshoz is hozzájárul az agyunkban. A jövő terápiái tehát a gyógyszeres kezelést fizikai módszerekkel fogják ötvözni, hogy elinduljon az új sejtek születése és a megfelelő agyrészek be is fogadják őket. Egérre és emberre egyarát érvényesnek látszik, hogy a szellemileg kihívó és fizikailag aktív életforma növeli az agy önjavító képességeit.
Hozzászólás zárolva.