Mi rejtőzik a hastáncosok szoknyája alatt?!
A hastánc kategóriájáról megoszlanak a vélemények, ezért most egy kicsit más szemszögből szeretnénk rávilágítani erre az ősi eredetű, művészi szinten is űzhető kifejezésmódra.
A belső kisugárzása, a lélek érzékisége, valamint a nemével való azonosulás aránya határozza meg, mennyire nőies a nő, de a ritmus életük minden percében jelen van.
Nézzünk a hastáncosnők „szoknyája alá”!
Az alábbi cikk egy Németországban élő grafológus hölgy, Szűcs Regina vizsgálatainak összefoglalása, aki a táncokon belül a hastáncosok kézírásának rejtelmeit kutatta, és nagyon érdekes következtetésekre jutott. Ő nemcsak vizsgálta a kézírásokat, hanem műveli is a hastánc művészetét, így személyesen is rendelkezik ezekkel a tapasztalatokkal.
„A hastánc egy spirituális irányzat, mint a jóga, vagy a thai-chi. (…) A hastánc minden nő számára lehetőséget hordoz a test valódi felvállalására – kortól és testalkattól függetlenül. A nő megtanulhatja elfogadni testének nem ideális részeit is. Mivel a hastánc a test-lélek-szellem egyesítésének egyik formája, így kiegyensúlyozottságot, harmóniát hoz létre, amelynek pozitív hatásai mindhárom síkon megmutatkoznak. A testi síkon fizikális fájdalmak szűnnek meg, görcsök, feszültségek oldódnak. A lelki síkon, ráébredhetünk a nőiesség mély érzéseire, amit évszázadok során néha „elnyomtak”. Szellemi síkon pedig egy magasabb tudatot tár fel, ahol eggyé válunk saját felsőbb lényünkkel.
A hastánc során elfojtott érzések kerülhetnek napvilágra. Mivel megtanít önmagunk elfogadására, így szeretetteljesebb közeledést hozhat létre másokkal való viszonyunkban is. Nyitottabbá tesz az emberek felé, felélesztheti az ősi csoportszellem érzését, a közösséghez való tartozást. (…)Jelen esetben a grafológiai vizsgálat szempontjai az alábbi személyiségvonások vizsgálatának fő vonalán haladtak: önmegvalósítási törekvések, a ritmikusság, a nőiesség és kecsesség, a test-lélek-szellem egysége, továbbá a mások felé fordulás intenzitása.
Vizsgáljuk meg az önmegvalósítási törekvéseket. Az önmegvalósítás attól kezdve kivitelezhető, hogy az embernek nincsenek hiányosságai az alapvető szükségleteiben, megvalósulnak számára a biztonsági alapok, ami nyugodt élethelyzetet tesz lehetővé. Alapvető érzelmi szükségletei is kielégülésre találnak, kiegyensúlyozottság veszi körül. Egy közösség részét képezi, ahol kölcsönös megbecsülés és elismerés biztosított a számára.
Hozzászólás zárolva.