A „csőnyelésre" akkor kerül sor, ha nyelési panaszok, mellkasi fájdalmak, vérzés vagy annak gyanúja, fekete széklet, gyomorégés, idegen test lenyelése, vagy „megmagyarázhatatlan" hasmenés fordul elő. A vizsgálat a nyelőcsövet, a gyomrot és a vékonybél kezdeti szakaszát tekinti át belülről, így számos betegség kiderítésére ad lehetőséget. Alkalmas gyulladás, nyálkahártya elváltozások, fekélyek, polipok, daganatok, vérzés forrás észlelésére, és mód van szövettani mintavételre is.

A rutinvizsgálat előtt, amely mintegy 3-5 percig tart, tájékoztatni kell az orvost az általunk szedett gyógyszerekről, allergiánkról, szívbillentyű betegségünkről, esetleges vérzés,- és véralvadási zavarokról, melyek módosíthatják „beavatkozás" menetét. A vizsgálathoz írásos beleegyezés szükséges

A vizsgálat rendszerint kora reggel vagy a délelőtt folyamán éhgyomorra történik. (Ilyenkor már nem kell bevenni a reggeli gyógyszereket sem, kivéve, ha az orvos ezt másképpen rendeli el.)

A beavatkozást egy flexibilis, hajlékony eszközzel végzik, melynek átmérője kisebb, mint a lenyelt falatok többsége. A páciens torkát Lidokain sprayvel elérzéstelenítik, majd egy műanyag csutorán keresztül vezetik le a csövet a torokba, és egy jókora nyelést követően a nyelőcsőbe, a gyomorba és „végállomásként" a nyombélbe juttatják. Végül egy kevés levegőt fújnak be, hogy a szervek ürege feltáruljon, így válik láthatóvá a felszín.

Már az érzéstelenítéskor a „beteg" úgy érzi, hogy bár levegőt kap, de köpni-nyelni képtelen, s ez az érzés bizony ijesztő tud lenni. A vizsgálat alatt a nyálat nem szabad visszanyelni, hagyni kell kifolyni. A befújt levegő miatt büfögés lehet, illetve akinél nyitott gyomorszáj van, ott öklendezés is kísérheti a vizsgálatot. A levegő befúvása pedig enyhe hasi feszülést okozhat.

A diagnosztikus vizsgálat után kb. fél-háromnegyed óra múlva lehet enni, inni, dohányozni, mivel erre az időre múlik el a garatban alkalmazott érzéstelenítő hatása.

A vizsgálat után a páciens írott leletet kap, mely könnyen és jól értelmezhető. Ha szövettani mintavétel történt kórszövettani vizsgálathoz, annak eredménye kb. 1 hét múlva, míg a gyomorbaktérium kimutatására készült gyors teszt eredménye másnapra várható. Leírásra kerül, hogy meddig sikerült levezetni az eszközt (általában a nyombélbe), van-e ezen a szakaszon nyálkahártya-eltérés, gyulladás, fekély, daganat, vérzés, történt-e szövettani mintavétel. Szó lehet arról, milyen további vizsgálatokra lehet szükség (pl. gyomorröntgen, nyelésröntgen).

Sokan nem csak a vizsgálat kellemetlenségeitől, hanem az esetleges veszélyeitől „utókövetkezményeitől" is rettegnek.

Nos, az tény, hogy az eszköz levezetése a garatban felszínes nyálkahártya sérülést is eredményezhet, ezért néha pár napig enyhe nyelési fájdalmat érezhetünk. Ritkán, de előfordulhat a nyelőcső felső harmadában kilyukadást, vagy a gyomorban, nyombélben mély fekélyek esetén a levegő befúvása provokálhat hasonlókat.

 A gyomortükrözés "kockázatai" azonban elenyészőek, - az életmentő feladata mellett!