Nálunk ez a karácsonyi menü

Alternatív karácsonyi menü

Gyermekkorom szentestéi a pirosan rotyogó halászlé és az illatozó pulykasült jegyében teltek, és persze az  aprósütemények is ott figyeltek az asztalon. A halászlé mindig finom volt, a pulykasült úgyszintén, fűszeres és ínycsiklandó, és ami nagy dolog, hogy sosem volt száraz, ugyanis a fokhagymás szaft jótékonyan bevonta az omlós rostokat.

Aztán mikor megszülettek a gyermekeim, azt gondoltam, a szenteste szárnyasa mégis legyen más, mint a szülői házban, így esett a választásom a kacsára. Volt, hogy egyben sütöttem, volt, hogy narancsos szósszal, olykor szimplán csak kacsacombokat konfitáltam. Aztán egyik alkalommal olyan gyönyörű lazacfilé mosolygott rám, hogy hirtelen ötlettől vezérelve abban az évben merészeltem lecserélni a jól bevált szárnyast a svéd recept szerint elkészített halra. Megint jött pár év a kacsa jegyében, de egyszer későn kaptam észbe, s már nem kaptam sehol még egy árva combot sem. Akkor jött beugróként egy feledhető töltött csirke, s mikor idén ismét kacsával rukkoltam volna elő, a lányom szembesített azzal a bizonyos új trenddel, hogy nem muszáj ragaszkodni a karácsonyi menü rugalmatlan hagyományaihoz. ‘Csináljunk idén steaket!’  – mondta. Mert hogy a 21. századi karácsonyi vacsorának nem biztos, hogy minden évben hajszálpontosan ugyanolyannak kell lennie. Azaz: merjünk megújulni ebben is, ha úgy tartja kedvünk, mert unjuk a régi fogásokat.

Arról persze lehetne filozofálgatni, hogy a hagyományok arra valók, hogy életben tartsuk őket, ám ha jól esik abból olykor-olykor kikacsintani, miért ne tehetnénk? Rajtunk múlik, hogy mit nevezünk ki karácsonyi menünek. Így hát idén alternatív menü lesz, és talán jövőre épp ezért lesz jó érzés ismét visszanyúlni a hagyományokhoz. Ennek köszönhetően idén előételként hideg libamájat eszünk pirítóssal és lila hagymával, majd fehérrépa krémlevest kanalazunk füstölt lazackockákkal, utána steaket sütünk, végül egy jól kiérdemelt gyönyörű Pavlova-tortával fojtjuk le az ételeket. Ezekből leginkább a steak miatt aggódom, hogy jól sikerül-e, de hajrá alternativitás!

(Kormos Olga)