Ezt főzzük szenteste
Nálunk ez a karácsonyi menü
Minden családnak megvannak a maga hagyományai, például a karácsonyi vacsora fogásai. Szerkesztőségünk tagjainak történetei is ezt bizonyítják.
Titkolózás és a megfürdött pulyka
A mi családunkban a december 24-i menü majdhogynem ezer éve változatlan, és inkább korai vacsora szokott lenni, semmint még ebéd. Talán a karácsonynak ez a pontja a legmeghittebb. Különösen az idei év után várom ezt a pillanatot. Tudom, végre lesz valami, ami biztos és kiszámítható menetrend szerint történik majd.
Első fogás egy könnyű gesztenyeleves, amit vagy 10-15 éve jómagam készítek. Receptem szupertitkos, még édesanyámnak sem adtam át a tudást. Annyit mindenki tudhat róla, nem nagy ördöngösség, cserébe csodás indítása az ételsornak.
A főételünk is már hagyománnyá vált, leginkább anyai reszort: egészben sült, rozmaringos-gombás töltött pulyka lesz most is a következő kötelező elem. Egyébként a 3-4 kilós szárnyas méltó módon várja a sorát és sorsát. Míg a sütőbe nem kerül 24-én délelőtt, egy egész éjszakán keresztül ázik egy hatalmas sós vízzel teli edényben. (Furcsának tűnhet az eljárás, de a sóoldattól elképesztően puha lesz a húsa, érdemes egyszer kipróbálni!) Hogy szerencsét is hozzon a következő év, néhány patkó rántott hal is szorul a pulyka mellé.
Bár minden egyes karácsonyi vacsoránál megfogadjuk, majonézes krumplit nem csak ilyenkor fogunk enni, valahogy mégis kizárólag ebben a három napban fordul elő köretként – szoros barátságban a kukoricasalátával.
Az ünnepi kajakómára végül bejglivel (diós, mákos-narancsos és gesztenyés-meggyes) teszünk rá még egy lapáttal. Ezt is persze mi készítjük, köztük egy tepsi gluténmenteset.
Mindezek után kezdődhet a 1-2 órán át tartó ajándékbontás!
(Valkai Nikoletta)
Hozzászólás zárolva.