-
November elsejével Ön tölti be a BBC History magazin főszerkesztői posztját. Gyakorlatilag az indulástól a lap szerzői közé tartozik, mégis menyire volt magától értetődő, hogy Önt választották meg erre a posztra?
- Bizonyára választhattak volna mást is, ám Kocsis András, a folyóiratot menedzselő Kossuth Könyvkiadó igazgatója nekem ajánlotta fel ezt a megtisztelő posztot. Elhatározásában valószínűleg szerepet játszott, hogy sok éves munkakapcsolat fűz össze bennünket. 2007-ben engem kért fel a 24 kötetes Magyarország története szerkesztésére, amely minden szempontból sikeres vállalkozásnak bizonyult. Az ezen alapuló tv-film sorozatot az elmúlt években többször vetítették. Ezt követően újabb szerkesztési munkákat bíztak rám, és 2017-ben ők adták ki a Magyarország története című szintézisemet. Szerénytelenség nélkül mondhatom, ezzel sem vallottunk kudarcot. És közben folyamatosan írtam cikkeket a BBC Historynak, sőt 2016-ban néhány erdélyi doktoranduszommal egy külön blokkot is összeállítottunk a lapnak. 2018-ban, amikor egyik könyvem kapcsán a Magyar Idők című kormánylapban kikiáltottak hazaárulónak, a BBC History akkori főszerkesztője, Papp Gábor biztosította számomra a válaszadás lehetőségét.
-
Tudományos munkássága mellett Ön mindig is fontos küldetésének tekintette a történettudomány népszerűsítését, évekig volt például a Magyar Történelmi Társulat főtitkára is. Főszerkesztőként milyen lehetőséget lát arra, hogy bővíteni lehessen a magyar társadalom igencsak hiányos történelmi ismereteit?
- Azt, amit az iskolákban elmulasztanak megtanítani, illetve megtanulni, csak nagyon kis részben tudjuk pótolni. Mindenesetre törekedni fogunk rá. Rovatainkkal az alapismeretek és a legbonyolultabb témák iránt érdeklődők igényeit egyaránt szeretnénk kielégíteni.
-
Mennyire kíván más irányt szabni a lapnak, és miben kívánja tovább vinni elődje, a BBC History alapító főszerkesztője, Papp Gábor által kialakított irányvonalat?
- Szeretnénk megtartani a lap színességét, újszerűségét és magazinszerűségét. Továbbra is sok egyetemes történeti témájú cikket fogunk közölni. Ezeket többnyire neves brit professzorok írják. Nagyobb teret fogunk viszont szentelni a magyar múlt különböző kérdéseiknek és napjaink emlékezetpolitikai vitáinak. A lap eddigi hagyományait követve alapvető szerkesztési elvünk továbbra is a tudományos hitelességre való törekvés lesz. Tévhiteknek, legendáknak és a közvélemény tudatos félrevezetésére törekvő propagandának nem fogunk helyt adni. Vagy ha mégis, akkor cáfolatukkal együtt. Olvasóinkat a legkényesebb kérdésekről is hiteles és tudományosan megalapozott tájékoztatással kívánjuk ellátni.
-
Az Ön fő kutatási területe a 20. század magyar politikatörténete, különös tekintettel a két világháború közötti időszakra. A világtörténelmi vonatkozású anyagok mellett mennyire tervezi, hogy hangsúlyosabban jelennek meg a lapban a magyar, és különösen a legújabb kori magyar történelmi témák?
- A 20. század különböző aspektusai hangsúlyosan fognak szerepelni témáink között. Nem azért, mert közelmúltunkat ismerem leginkább, hanem azért, mert – az őstörténet mellett – az emberek többségét is ezek foglalkoztatják leginkább.
-
A Magyar Történelmi Társulat indította útjára a hetvenes évek végén a História című folyóiratot. A lap minőségi cikkeket közölt, és velem együtt szerintem sokan fájlalják, hogy a rendszerváltás után megszűnt. A BBC History mit vihet tovább a História hagyományaiból?
- A minőséget, a problémaérzékenységet és a magyar témák preferálását. A régi Históriához hasonlóan a megújult BBC Historyban is lesznek állandó rovatok. Ezeket részben a szerkesztők, részben külső szerzőink fogják tartalommal megtölteni.
-
A BBC Historynak mostanra gyakorlatilag csak egyetlen „riválisa” maradt a hazai lappiacon, a Rubicon. Verseny, vagy együttműködés, mi fogja a két lap viszonyát jellemezni? Melyik lap, miben, mely témákban erősíthet?
- Azt hiszem, hogy a viszonyunk olyan lesz, mint amilyen eddig is volt. Mindkét lap járja a maga útját, s az olvasó majd eldönti, hogy mindkettőt olvassa, vagy csak egyiket. S ha az egyiket, akkor az melyik lesz. Munkatársaimmal mindent el fogunk követni annak érdekében, hogy ez az „egyik” mi legyünk.
