Nyeregbe!

Sok európai nagyvárosban a bicikli az autóval egyenrangú közlekedési eszköz. Biciklivel menni gyorsabb, mint állni a dugóban a kocsival, és olcsóbb is, hisz nem kell benzin, nincs frusztráló parkolóhely-keresés, sem parkolási díj. Ráadásul egészséges. Napi félórás kerekezés az ülőmunkát végzők számára is biztosítja az elengedhetetlen testmozgást, javítja az erőnlétet valójában plusz időráfordítás nélkül – a közlekedés ugyanis mindenképpen idő. Ráadásul bárki nyeregbe pattanhat kortól és fizikai állapottól függetlenül, a térd- és csípőproblémákkal küszködők számára is tökéletes választás: a tekerés nem terheli az ízületeket, mivel a testsúlynak csak egy része nehezedik a gerincre, ami viszont erősödik a kormányra hajolás során. A hosszas ülés miatt megmacskásodott izmok megnyúlnak, és a szervezet méregtelenítése is fokozódik azáltal, hogy a kerékpározás gyorsítja és erősíti az emésztést. A jótékony hatás eléréséhez még csak embert próbáló csúcsteljesítményre sincs szükség. Szakértők szerint a gerinctornaként is felfogható rendszeres kerékpározással óránként 250-300 kalóriát lehet elégetni.

Ahhoz persze, hogy a kerékpár a tömegközlekedés vagy az autó alternatívájává válhasson, bicikliutakra, a munkahelyeken pedig kerékpártárolókra és zuhanyozókra van szükség. A Városi Biciklizés Barátai Egyesület adatai szerint azután, hogy Koppenhágában több parkolósávot bicikliúttá alakítottak, öt éven belül 50 százalékkal nőtt a kerékpáros forgalom, ami így az összes közlekedés 25 százalékát teszi ki. Hollandia két városa, Delft és Groningen szintén kiterjedt bicikliútrendszert tudhat magáénak, felüljárókkal, alagutakkal, feljárókkal, táblákkal és megőrzési lehetőséggel. A delfti közlekedés legkevesebb 40 százaléka biciklin történik, Groningen belvárosában ugyanez az arány, a külvárosból ingázóknak pedig 20 százaléka választja ezt a közlekedési formát. Szintén jelentős a bicikliforgalom Európa idei zöld fővárosában, Stockholmban. A szén-dioxid kibocsátását 1990 óta 25 százalékkal csökkentő városban összesen 760 kilométer bicikliút van, ami azt jelenti, hogy 0,92 méter jut egy lakosra. A Budapesttel közel azonos lélekszámú Hamburgban – az Európa Zöld Fővárosa 2011 cím birtokosánál – pedig 1700 kilométer, 0,96 kilométer/lakos a biciklisávok hossza.