Hate speach
Online zaklatással nehezítik a finn miniszternők munkáját
Bár Finnországot általában úgy ismerjük, mint toleráns államot, ahol az emberek jóval elfogadóbak a mássággal szemben, a nemi sztereotípiák azonban az északi országban is elég élénken élnek; egy kutatás legutóbb azt mutatta ki, hogy a kizárólag nők vezette ötpárti balközép koalíció női miniszterei miféle online gyűlölet hullámnak vannak kitéve, és ez miként befolyásolja politikusi munkájukat.
A teljes nemi egyenlőség ígéretével kecsegtetett az, hogy a legutóbb megválasztott finn kormányt teljes egészében nők vezetik. Reményeinkben azonban hamarosan csalódnunk kellett, ugyanis az interneten a kabinet beiktatása után azonnal megindult a gyűlöletáradat a női politikusok ellen.
A lettországi székhelyű NATO Stratégiai Kommunikációs Központ egyik vonatkozó jelentése ugyanis azt állapította meg, hogy a Sanna Marin miniszterelnök által vezetett finn kormányt és annak tagjait online zaklatják, valóságos nőgyűlölő cunami zúdult rájuk.
Az ország azzal került még 2019-ben a nemzetközi sajtó fókuszába, hogy az ötpárti baloldali koalíció összes vezetője nő volt; miután hivatalba léptek a politikusok, a támadások, zaklatások azonnal megindultak feléjük – mondta Rolf Fredheim, a Központ munkatársa.
A támadások céltáblái, a női miniszterek esetében a gyűlölködés fő üzenete az volt, hogy nem értenek ahhoz, amit csinálnak; kompetenciájuk kétségbe vonása, vezetői képességük megkérdőjelezése pedig elsősorban azon alapult, hogy ők nők.
A kifejezetten támadó élű Twitter-bejegyzések pedig magát a miniszterelnököt célozták meg, a nőkről és az ő háztartási teendőikről szóltak, mintegy azt sugallták, hogy a nőknek a konyhában, a gyerekek mellett a helyük.
Az online érkező gyűlöletáradat sok nőt elriaszt attól, hogy politikusnak álljon egyáltalán, az pedig, hogy kormányzati szerepet vállaljon, már-már az elképzelni is nehéz kategória része.
Egy 2019-es tanulmány már megállapította, hogy a gyűlöletbeszéddel megcélzott önkormányzati tisztviselők 28 százaléka jelentette ki, hogy kevésbé hajlandóak részt venni bármiféle döntési folyamatban.
Ez összhangban áll Iiris Suomela tapasztalataival. A zöld párti politikus, akinek pártja a kormánykoalícióban is részt vesz, egy interjúban elmondta, hogy mind saját maga, mind kollégái számára létezik az úgynevezett „félelem-faktor”; ennek lényege, hogy bizonyos döntések meghozatalakor mérlegelik azt is, hogy az mekkora nemtetszést, számos esetben (nő)gyűlöletet válthat ki.
A férfiak esetében ilyen helyzetek nem állnak elő; még azon férfiak sem lesznek nemi jellegű gyűlölködés céltáblái, akik kifejezetten haladó álláspontot képviselnek a gender-kérdésekben.
Amikor például Suomela megpróbált jelölteket indítani a közelgő helyi választásokon, azt vette észre, hogy a fiatal nők és kisebbség képviselői kifejezetten vonakodtak attól, hogy elfogadják a felkérést. Elmondta, hogy az online zaklatástól való félelemre hivatkoznak sokan, és azt is hozzátette, hogy ennek „súlyos hatása van a demokráciára nézve”.
Hozzászólás zárolva.