Parfümöt a fül mögé!
A napfénynek jótékony, gyógyító hatása mellett több, közismert és kevésbé ismert károsító, a bőr színének elváltozását eredményező hatása is van. Vannak olyan fényérzékenyítő anyagok, melyek a bőrre kerülve megsokszorozzák az adott helyen az UV sugarak hatásait, és foltos barna pigmentációt váltanak ki.
A bőr színét normálisan több színes anyag aránya határozza meg. Az egyik, a hámsejtekben lévő barna festék, a melanin, a másik a szaruréteg (a bőr legkülső rétege) zsírjaiban oldott sárga színű, karotin, a harmadik pedig, a vörösvértestekben lévő, oxigént és széndioxidot szállító vérfesték, a hemoglobin.
A napfény gyógyító hatása évezredek óta ismert, s ma már közismert, hogy az ultraviola sugaraknak fontos szerepük van a D-vitamin képzésben, a vérképző szervek működésének serkentésében, az ellenálló képesség fokozásában, az infravörös sugaraknak pedig elsősorban az orrmelléküregek gyulladásának enyhítésében. Az egészséges bőr védekezik bizonyos mértékig az UV sugarak ellen, azaz a szaruréteg megvastagszik, és a bőr megbarnul. Ez játszódik le napozáskor és a szoláriumozás alkalmával.
A napfény azonban felerősít bizonyos, veleszületett melanin-termelődési zavarokat. Ilyen például a szeplők szaporodása nyáron, elsősorban a szőke, illetve vörös hajú, fehér bőrű embereken.
Előfordul, hogy a bőrre fényérzékenyítő anyagok (pl. bergamottolaj, kátrányszármazékok) kerülnek, melyek megsokszorozzák az adott helyen az UV sugarak hatásait, és többek között foltos, barna pigmentációt okoznak. Ilyen hatása van egyes növényi anyagoknak is, például a pasztináknak, vagy közismert nevén a fehérrépának. A bőrrel érintkezve hólyagos gyulladást követően, gyakran az érintkezés pontos lenyomatát mutató sötétbarna csíkokat, foltokat hagy maga után. Különösebb kezelést nem igényel, a gyulladás önmagától gyógyul, s a foltok idővel eltűnnek.
A nyakon kétoldalt megjelenő hálós, barnás festékezettség hátterében gyakran az illatanyagok fényérzékenyítő hatásának nyomai tapasztalhatók. Ezért tanácsos napozás előtt a bőrt megtisztítani a kozmetikumoktól, illetve például nyáron a parfümöt a fül mögé és nem a nyakra fújni.
Nemcsak külső, hanem belső fényérzékenyítő anyagok is léteznek. Például bizonyos gyógyszerek: antibiotikumok, cukorbetegségben alkalmazott szerek, egyes fogamzásgátlók, vagy nyugtatók. Egyes vitaminok hiánya is járhat fényérzékenységgel. Például ha nem jut elég nikotinsav a szervezetbe, a napfénynek kitett bőrfelületen az ismétlődő gyulladások helyén barnásvörös színt nyer a bőr.
Hozzászólás zárolva.