Rakonczay sírva mesélt a mentésről

Az első gondolata az volt, hogy felkéredzkedik egy tankerre, de először nem sikerült kapcsolatba lépni a közelben lévővel, amikor pedig igen, már ment le a nap és iszonyú nagy hullámok voltak, így a teherhajó kapitánya túl veszélyesnek ítélte a helyzetet. Viszont a mentőhelikopter is kockázatos volt, mert Gábor SUP-ja kívül esett azon a határon, amit üzemanyaggal bírt a gép. Ráadásul közben teljesen besötédetett és 3-4 méteres hullámok voltak. De végül mégis elindult érte a gép.

Innentől Rakoczay sírva mesélte el, ahogy a helikopterből leeresztettek egy embert, aki rátett egy hámot, összekapcsolódtak és felhúztak őket. Azt mondta, eddig is nagyon sokra tartotta az életmentőket, de mostantól más szemmel néz rájuk…

Egész jól megúszta: ödémás a keze és a lába, valamint a keringése se stabil még, de alapvetően jól van. A reptéren kapott melegítő takarókat és száraz ruhákat, majd átvitték Tenerifére, ahol magyar barátok mentek érte és náluk van jelenleg is.

„Lezárult egy fejezet. Elmentem egy határig.
Ilyen veszélyfaktorral bíró kalandot  többé nem fogok vállalni.„

Aztán mondta, benne mindig volt egy belső motiváció, valamit keresett. De nem a veszélyt, ennek semmi köze az adrenalinhoz. Így fogalmazott: „Van valami titok, amihez minden egyes úttal közelebb kerültem Úgy érzem, mintha két napja megkaptam volna a választ. Ez az út adta meg, amit 14 éve kerestem, de amit megfogalmazni nem tudok. Leülepedett bennem valami.”‘

Abban bízik, hogy meglehet a SUP is, mert a jeladó be van kapcsolva, ha az időjárás kegyes, esetleg össze lehet majd szedni valahol – egyelőre követik az útját.

Azzal fejezte be, nem érzi, hogy kudarcot vallott volna: „Nem megpróbálni a kudarc, a feladás egy döntés. És ez egy jó döntés volt”

Természetesen már a kísérlet is óriási teljesítmény, gratulálunk hozzá!