NÉZZÜNK MÖGÉ
Szédület, mik vannak!
Szédülni lehet az éhségtől, a szerelemtől és a körhintától, de ha tartósan fennáll a stabilitásérzet megváltozása, és forgó jellegű egyensúlyvesztést tapasztalunk, akkor Dr. Miltényi Csilla, a Duna Medical Center fül-orr-gégész szakorvosa szerint már komolyan kell foglalkozni a jelenséggel.
A szédülést sok esetben kísérheti bizonytalan járás, fejfájás, látászavar, füldugulás, hányás, hányinger, pulzusszám változás, kerülhetünk ájuláshoz közeli állapotba és a roham alatti hirtelen fülzúgás, illetve halláscsökkenés vagy egyéb kellemetlen tünet is jelentkezhet.
Ezek után nem meglepő, hogy sokszor nehéz meghatározni, mi is van a szédülés mögött. Az első vizsgáló orvosnak ebben igen nagy szerepe és felelőssége van, hiszen nehéz, de annál fontosabb azt eldönteni, hogy a szédülés hátterében súlyos életveszélyes állapot, vagy kellemetlen, de nem sürgősségi ellátást igénylő betegség áll. Első lépésként enyhébb panaszokkal lehet háziorvoshoz fordulni, de a pontos diagnózis felállítása és a további ellátás fül-orr-gégész, illetve neurológus feladata lesz. Hirtelen fellépő súlyos tünetekkel viszont érdemes a sürgősségi ellátást igénybe venni.[/bs-text][/vc_column][/vc_row]
Mi okozza a forgó szédülést?
A jóindulatú helyzeti szédülés (BPPV) heves, rövid ideig tartó szédüléses roham, mely hányingerrel, hányással is járó, erős tüneteket képes kiváltani, ám néhány gyakorlat ismétlésével, akár 3-4 hét alatt kezelhető.
A forgó szédülés esetében az ok határozza meg a kezelést. Az egyszerű szédelgés folyadék, só megfelelő pótlásával, kisebb tornagyakorlatokkal (pl. láb felemelése fekvő helyzetben, nyaktorna, fül-orr-gégész vagy neurológus szakorvostól megtanulható egyensúlyi torna, stb.) javítható.
Hozzászólás zárolva.