Ha felnőttként szeretnénk elkerülni a mozgásszervi betegségeket...
Tartásjavító torna már óvodás korban
A mozgásszegény, ülő életmód a gyermekek egészséges fejlődését, többek közt a gerinc fiziológiás görbületeinek megfelelő kialakulását is veszélyezteti, s ezzel felnőttkori porckopásos betegségekre hajlamosít. Az egy éve tartó járvány csak ront a helyzeten: súlyosbodnak a gyerekeknél az ortopédiai rendellenességek, tartásproblémák.
A Covid-járvány negatív hatásai közé tartozik, hogy még kevesebbet mozgunk, sportolunk, még többen küzdenek túlsúllyal és gyerekek, felnőttek egyaránt a számítógép, az okostelefon fölé görnyedve töltik a napjaikat. Az elhízásról érdemes tudni, hogy nemcsak számos betegség kockázatát növeli, de nagy mértékben megváltoztatja a biomechanikai helyzetet, a testtartást is.
Az elhízás hazánkban is népegészségügyi problémává vált, 3 felnőttből 2 túlsúlyos vagy elhízott. Az OÉTI felmérése szerint honfitársaink jelentős súlytöbblete és „kirívóan rossz egészségi állapota” alapvetően két tényezőre vezethető vissza: egészségtelenül táplálkozunk és nem mozgunk eleget. Az átlagmagyar naponta minimum 5 órát ül és mindössze 10 percet sportol.
Prevenciós program gyerekeknek
A tartásjavító hazai program egész Európában példamutató, az EU jó gyakorlatként hivatkozik rá. A gyógytornászok, fizioterapeuták bevonásával készült mozgásanyag bekerült a Nemzeti Alaptantervbe, a testnevelési kerettantervekbe, a testnevelők és gyógytestnevelők képesítési követelményei közé, valamint a Népegészségügyi Program célkitűzései és akciói közé is. A prevenciós program másik célkitűzése, a mindennapi testnevelés 2010-ben lett a kormányprogram része, 2011-ben írta elő a köznevelési törvény kötelezően, és négy tanéves fokozatos bevezetést követően 2015 szeptembere óta részesül benne minden tanuló.
Dr. Somhegyi Annamária elmondta, hogy országos programjuk keretében több mint 7700 testneveléssel foglalkozó pedagógus ismerte meg a speciális tartáskorrekciós tornát: „Bízunk benne, hogy a visszaállított tanfelügyeleti rendszer elősegíti, hogy a megújult Nemzeti Alaptantervben és a testnevelési kerettantervben még a korábbiaknál is hangsúlyosabban szereplő speciális tartásjavítást valóban minden tanulóval végezzék. Optimizmusra ad okot, hogy a testnevelők szakmai minősítése során a mindennapi testnevelés iránti orvosi elvárások, köztük a helyesen végzett tartáskorrekció is a szempontok közé kerültek.”
Hazánkban 2012 óta minden köznevelési intézmény számára kötelező feladat a teljes körű intézményi/iskolai egészségfejlesztés (TIE). A TIE az egészség megőrzését, a betegségek hatékony megelőzését, az egészségtudatos magatartást és az egészségismereten alapuló szemléletet elősegítő intézményi/iskolai tennivalók összefoglaló neve. A teljes körű iskolai egészségfejlesztés a pedagógusok részére négy egészségfejlesztési alaptevékenység végzését jelenti a köznevelési intézmény mindennapi életében, ezek az egészséges táplálkozás, a mindennapos testnevelés, a lelki egészség elősegítése megfelelő pedagógiai módszerek alkalmazásával, valamint az egészségismeretek átadása.
Hozzászólás zárolva.