Tedd boldoggá magad!

Boldog kor

A boldogságra való képességet az életkor is befolyásolhatja. Meglepő módon éppen öregkorában lehet az ember a legboldogabb – persze, ha betegségek nem kínozzák. Ennek megállapításához a világ különböző sarkaiban, különböző társadalmi helyzetben lévő azonos korú alanyokat vizsgáltak a kutatók. Időskorban ugyanis az ember bölcsebbé válva inkább tudja kezelni a konfliktusokat, jobb rálátása van az élethelyzetekre, s ezekben kiismerve magát saját reakcióit is képes könnyebben kezelni, és derűsebben fogadja el az életet. A tovatűnt ifjúságot visszasírók könnyen elfelejtik a fiatal korral járó rengeteg identitászavart, az önértékelés körüli kínokat, az érzelmi vulkánkitörések kezelhetetlen folyamát, amíg – jó esetben – eljutottak az érett személyiség kialakulásáig.
Persze azt a szakember sem vitatja: nyilván boldog időszakai is lehetnek a fiatalabb éveknek. Az életút boldogsággörbéje általában a 45 éves kor körül a legmélyebb. Ekkor új életszakasz kezdődik, sokan viszont képtelenek a váltásra, mint a motorbiciklin ősz hajukat a szélben lobogtató öregedő macsók, a korukat festékréteggel elfedni igyekvő miniszoknyás dámák, akik tévúton járva mind görcsösebben hajszolják a már ismert boldogságot – emeli ki a terapeuta.
A boldogság eléréséhez elengedhetetlen a negatív élmények elfogadása és a továbblépés képessége. Nem szabad „fetisizálni” a boldogságot: ha az emberi természetből fakadó, időnként jelentkező lehangoltságkor azt érezzük, hogy „boldogabbnak kellene lennem”, az rendkívül nyomasztó, és garantálja a boldogtalanságot. A szakember felhívja a figyelmet arra, hogy a számunkra felkínálkozó apró örömök tudatos keresésével hamarabb visszanyerhetjük a kellemes életérzést, ehhez gyakran elég például egy gyertya fényébe nézni vagy egy elismerő mosolyt kicsikarni.

Más szemmel

A boldog ember a környezete számára is kellemesebb, mert toleránsabb, elfogadóbb, mint az önmagával és a világgal is állandóan harcoló másik. Aki boldogtalan, mindenben a rosszat látja meg, hajlamos a gyűlölködésre, másoknak az övétől eltérő véleményét könnyen a személyét ért támadásnak fogja fel, amire agresszíven reagál. Máris kész az ördögi kör, ahol boldogságnak se híre, se hamva.
Pedig boldog pillanatok eléréséhez elegendő csak némiképp életmódot változtatni. Például felmérések szerint naponta átlagosan három-négy órát ülünk a tévé előtt, miközben a családtagjainkkal a beszélgetés néhány percre szorítkozik. Az arányok módosításával kiléphetünk saját burkunkból, aminek a jutalma a szeretetteljesebb légkör kialakulása. A rendszeres mozgás, sportolás, különösen a csapatjátékból adódó közösség összetartó ereje tehet jót az életminőségnek. Jó tudatosítani magunkban, hogy lehetőleg a panaszok, sérelmek helyett pozitív élményeket adjunk közre a napi történésekből. Állítsuk be a szemünket a jó dolgok észlelésére, meglepően gazdag lesz a lajstrom, és máris jobban érezzük magunkat!
– timár –
Forrás: MTI
Illusztráció: archív