Tetoválás régen és ma

A sas: az erő, és a bűnök közül a gőg szimbóluma. A görög mitológiában Zeusz szent állata, amely vérengző fenevad formájában Prométheusz máját eszi szüntelenül nap nap után… Itt tehát a sas bűntetőként, kegyetlen állatként tűnik fel. A köztársaság korában, Rómában a légiók jelvénye volt. („… Minden légiónak egy sast, egyetlen se legyen sas nélkül.”)

A virág: a szépség, a szerelem, a múlandóság jelképe. A romantika korában a lélek szimbólumaként jellemezték. A virágok színe is jelentőséggel bír. A vörös a felkelő nap, a szenvedélyek, a fehér a tisztaság és az ártatlanság jelképe. A rózsa a vágy, az élet, a teljesség szimbóluma.

A pillangó: az átváltozás jelképe. Jellemzője, hogy a fényhez és a lánghoz vonzódik, ezért az önpusztítást is jelképezi. Hallhatatlansággal a kínai kultúrában kapcsolják össze. Japánban a gésák jelképe volt.

A macska: Egyiptomban szent állatként tisztelték, mert Básztet (termékenység) Istennőjéről azt tartották, hogy macska képében jelenik meg, ezért a védelem és az anyaság jelképe lett. A nyugati kultúrákban, kecses mozgásával, villogó szemével az erotikához kapcsolják.

A jin és a jang: a kínai kultúrában a világ rendjének szimbóluma. A kölcsönhatást szimbolizálja. A két jel együtt jelenik meg.  Ha a jin a hegy árnyékos része, akkor a jang a napos oldalát képezi. Ha a Jin az ősvíz, a női ösztönös természet, akkor a jang a fény és a racionalizmus.

Azok, akik kedvet kaptak a tetováláshoz, az árán kívül – a mű nagysága és színe szabja meg – arról se feledkezzünk meg, hogy a nagyobb rajzok több alkalom után készülnek csak el. A legolcsóbb és legkisebb tetoválás kb. 5000 forint. A minta helyét is fontolja meg, mert a területtől függően, a fájdalom foka is másként jelentkezik. Ahol sok az idegvégződés és vékonyabb a bőr, vagy a csontosabb részeken is fokozottabb a fájdalom. Holcz Ferenc tetováló elmondása alapján a csípő és a kar belső része a legfájdalmasabb.  A hölgyek előszeretettel tetováltatják a vállat és a bokát, a férfiaknál a vádli és a kar is gyakori.