Tiszta vizet a pohárba!

Korunk előrehaladtával szintén változnak szükségleteink, melyhez igazodnunk kell:

Alapanyagcserénk, amely a szervezet életfunkcióinak (pl. állandó testhőmérséklet) fenntartásához szükséges energia, 30 év felett tízévenként átlag 2-4 %-kal csökken. Tehát pl., aki számára 30 évesen még napi 2000 kcal volt az ideális, annak 40 évesen már csak 40-80 kcal-val kevesebbet célszerű fogyasztania, vagy többet kell mozognia, ha súlyát meg akarja őrizni.

Talán sokak számára elhanyagolhatónak tűnik ez a csekély energiakülönbség, de ha arra gondolunk, hogy elég rendszeresen, naponta csak 100 kcal-val több energiát juttatni szervezetünkbe, mint ami indokolt lenne (pl. 4-5 db keksz, vagy 3-4 szelet kolbász, 2 dl üdítő formájában), egy év során ez 5 kg súlytöbbletté növi ki magát.

A választás szabadsága

A lassan gyarapodó kilók következménye egy idő után már nemcsak esztétikai, hanem egészségügyi probléma is, melyből egyedüli kiutat az életmódváltás jelent.  A kúra-jellegű megszorítások és korlátozások helyett a hosszú távra szóló tervezésben segít, ha átgondoljuk a legfontosabb változtatási pontokat.

Ideális esetben napunk legnagyobb energiahányadot képviselő, s egyben -mivel többnyire otthonunkon kívül költjük el -legnehezebben befolyásolható étkezése az ebéd. Az adott kereteken belüli döntés azonban ekkor is a mi kezünkben van, ezért fontos mérlegelni.

Nézzük meg néhány konkrét példán, hogy ebédre milyen étkezési lehetőségek, ételek közül választhat egy irodai munkát végző városi ember.

A felvillantott alternatívákból kitűnik, variációk sora állhat rendelkezésünkre ahhoz, hogy igényeinknek megfelelő menüt állítsunk össze, miközben sok esetben nincs jelentős különbség az otthon elkészített és az éttermi ételek energiaértékei között. Ami alapvető fontosságú azonban, az a változatosság és az adag kérdése. A mennyiség ugyanis sokszor nem látványos, hanem rejtett formában lépi túl a kívánt kereteket. Egy ráadás öntet például nagymértékben megnövelheti az adott étel  energiaértékét