Titkok és tények a Kémek hídjáról
Hallott már James B. Donovanről, a jog, a diplomácia és az igazságosság emberéről? Nem?! Akkor segítünk egy picit: Steven Spielberg és új filmje, a Kémek hídja! Ugye így már ismerős a név? Az állhatatos amerikai jogász történetét dolgozza fel a Tom Hanks főszereplésével készült, április 8-tól DVD-n és Blu-rayen is elérhető produkció, amelyről összegyűjtöttünk néhány érdekességet.
1. James B. Donovan azzal hívta fel magára a világ figyelmét, hogy 1957-ben elvállalta a szovjet kém, Rudolf Ivanovich Abel védelmét. Csakhogy ezzel önmaga, illetve a családja biztonságát, valamint a hírnevét is kockára tette, ezért egy ügyes politikai manőverrel úgy döntött, hogy a perből származó bevételét eladományozza. 10 000 dolláros keresetének felét így a Fordham Egyetemnek adta, a másik felét pedig elosztotta a saját, illetve asszisztensei alma matere, a Harvard és a Columbia jogi kara között.
2. A hat Oscar-díjra jelölt Kémek hídjában Mark Rylance – aki alakításáért megkapta a legjobb férfi mellékszereplőnek járó arany szobrocskát – megdöbbentő hitelességgel kelti életre Rudolf Ivanovich Abelt. Viszont az életben megtörtént események és a film között akadnak bőven eltérések. Például a produkció elején, mielőtt a kémet letartóztatják, épp egy önarcképet fest a szobájában. A jelenet Norman Rockwell amerikai festő Önarcképén alapul, amelyen egy tükör és egy vászon előtt ülve festés közben látható. Egyébként a rendező Steven Spielberg, illetve a producer, George Lucas is nagy gyűjtői Rockwell munkáinak. Abel tehát a valóságban nem festett, a látszólag oda nem illő akcentusa viszont valós volt, hiszen Newcastle-upon-Tyne-ban született orosz szülők gyermekeként és iskolai éveiből néhányat Skóciában töltött. Bár tinédzser korának végén visszatért Moszkvába, de az akcentusát soha nem veszítette el.
3. A filmben látható, hogy Abelnél egy üreges érembe rejtett kódolt üzenetet találnak. A valóságban az FBI akkor figyelt fel a szovjet kém tevékenységeire, amikor 1953-ban egy szovjet ügynök véletlenül hasonló érmével fizetett egy újságért. A brooklyn-i újságos túl könnyűnek találta a pénzt, ezért a járdára dobta, ahol kinyílt és előkerült belőle egy kódolt üzenetet tartalmazó mikrofilm. Az FBI kódfejtői azonban csak 1957-ben tudták feltörni a kódot, amikor Reino Häyhänen KGB-disszidens átadta a megoldókulcsot, és ezzel együtt Abelt is elárulta.
4. A produkció számos németországi jelenetét eredeti, berlini, illetve potsdami helyszíneken forgatták. A Glieniecke-híd, és a környező utcák lezárása naponta mintegy 10.500 euróba, azaz több mint 3 millió forintba került a produkciós cégnek. Ennyit kellett ugyanis fizetniük Potsdam városának a körzet bérléséért, miközben egy ember öt havi munkájába került, hogy 23 különböző helyi és állami szervtől beszerezzék a szükséges engedélyeket is.
5. Miután Donovan elérte, hogy Abelért cserébe két amerikai foglyot, a legendás U2 felderítőgép kémpilótáját, Francis Gary Powerst, illetve egy koholt vádak alapján Kelet-Berlinben bebörtönzött diákot is szabadon engedjenek, arra kérték őt, járjon közre a sikertelen, 1961-es Disznó-öbölbeli invázió során foglyul ejtett amerikaiak szabadulása érdekében is. Az ügyvéd ismét bevetett mindent és hosszan tartó tárgyalássorozat után elnyerte Fidel Castro bizalmát. Rávette, hogy fogadja el az elsősorban gyógyszerekből és élelmiszerekből álló kártalanítási csomagot, és elérte, hogy elengedjék az invázió több mint 1100 túlélőjét, később pedig további 8500 kubai származású politikai foglyot. (Képek: jelenetek a filmből – sajtóanyag)
Hozzászólás zárolva.