Tudatosan magányosan?
A magánnyal büntetni is lehet: kirekeszteni valakit, nem szólni hozzá, láthatatlanná tenni, ez egyenlő a halállal. Az illető tényleg úgy tekint magára, mint aki megszűnt létezni.
Miért tartjuk gyakran csodabogárnak az effajta magányosan élőt? Miért tűnik hihetetlennek az önként vállal magány életformája?
Pedig, ha kellően rugalmasan éljük meg ezt az átmeneti- vagy hosszabb ideig tartó állapotot, nem hagyjuk magunkat szétzilálni, és nem zárkózunk el a változtatás lehetőségétől, sok mindenre megtaníthat az egyedüllét.
Csendre, befelé fordulásra, energiáink összpontosítására, akaraterőre…
KV
Facebook hozzászólás
Hozzászólás zárolva.