Az éhség és a nemiség a legerősebb vágy az emberben, és egyúttal a legerősebb vágyakat képesek kiváltani - vallja Szent-Györgyi Albert. Míg azonban az éhség miatt már robbantak ki forradalmak, háborúk, addig a nemiségnek elsősorban ökológiai jelentősége van. Nélküle kialudna az élet.
A 60-as-70-es évektől körvonalazódó szociobiológiai kutatások olyan hipotézist vetettek fel, miszerint bár az embernél kettéválik a fajfenntartó és az örömszerző funkció, személyiségünk alapja mégiscsak genetikailag kódolt. Késztetés szintjén valamennyiünk viselkedését az ösztönök határozzák meg.
Desmond Morris angol zoológus szerint a nő a genetikai szempontból a lehető legjobb férfit illetve leggondoskodóbb, legszeretőbb apát választja ki. Morris azt is hozzáteszi, hogy természetesen a nő részéről is megjelenhet a hűtlenség. Ennek egyik oka az lehet, hogy nem célszerű olyan férjet választani, aki olyan jó külső jegyekkel rendelkezik, hogy arra más "nőstények" is szemet vethetnek. Ezen tulajdonságokat inkább egy szeretőnél keresi meg. Morris úgy véli azonban, hogy a hűtlenség, hiszen lényéből fakadóan nem jellemzőek a nőkre, abba esetleg a külső hatások sodorják bele. A nők kapcsolatot akkor hagyják ott, ha valami nem stimmel benne. (Forrás: www.orvosanten.hu)
Felmerül persze az olvasóban, hogy különbségek mégis vannak. Az állatvilágban például csak meghatározott időszakban működik a nemi késztetés, és a termékenység jelei egyértelműen felismerhetők. Az ember viszont bármikor képes az együttlétre, s mi magunk nélkülözzük ezeket a termékenységre figyelmeztető jeleket. Vagy mégsem teljesen?
Morris Az emberállat című könyvében írja le, hogy az ember a felegyenesedéssel több dolgot is elvesztett. Korábban például a külső nemi szerv jól látható volt, s ingerforrásul szolgált a hím számára. A felegyenesedéssel ez takarásba került, helyette azonban más szexuális figyelemfelkeltő jelek vették át a szerepét: az ajkak, amelyek a vagina jelképévé váltak (maga az ajak a nagy-, az íny a kis szeméremajkakat, a nyelv pedig a csiklót jelképezi.) illetve a gömbölyű fenék és mell.
Azonos szexuális figyelemfelkeltő jel a majmok világában is előfordul. Az egyik páviánfaj feneke mintha csak női szájat formázna, még színében is követi az emberi testrészt, sőt, szexuális izgalom hatására el is vörösödik.
A felhívó jelekkel mintegy magukhoz vonzzák a nők a megfelelő hímet. Emellett a termékeny időszakokban a nők is bocsájtanak ki finom jeleket: pl. a hüvely illata megváltozik, kellemesebb lesz.
Vajon, hogy befolyásolják ezek a jelek a férfiak viselkedését? Számos vizsgálat támasztja alá, hogy férfiak könnyebben és gyakrabban érnek el nemi izgalmat vizuális ingerek hatására, mint a nők. E képességük evolúciós magyarázata abban rejlik, hogy a férfi szaporodási sikere úgy nő, ha olyan partnert talált, aki alkalmas a gyerekszülésre (ezért fokozza szexuális izgalmi állapotát egy egészséges, vonzó nő látványa). Míg a nő esetében nem elegendő csak a férfi test látványa, a megtermékenyítés körülményei is fontosak, mert a választása esetleg olyan férfira esne, aki nem megfelelő társ a gyereknevelésben.
Szexuális viselkedésünket társadalmi normák, erkölcsi és vallási szabályok is befolyásolhatják. Kérdés persze, hogy kit mennyire. A keresztény vallások például a szexet csak férfi és nő házasság által szentesített kapcsolatában látják elképzelhetőnek, az utódnemzés érdekében. Így válik a szex magasztossá, míg a házasságon kívüli örömszerzés esetében bűnné. Régebben komoly közösségi szankciókkal sújtották azokat a nőket, akik ezt megszegték.
És persze ne feledjük: mindamellett szexuális energiánkat nem csak az utódnemzésre és örömszerzésre használhatjuk fel, hanem egyéb kreatív tevékenységbe is fordíthatjuk (pl. művészet és sport).
