Not bad
Valóban 2020 lenne a negyedik legjobb év a világtörténelemben?
Világlapok címoldalai harsogják: 2020 egy katasztrófával ért fel. A világjárvány, és mindaz, amit a vírus hozott, romba döntötte az emberiség reményeit, hogy kilábaljon az általános szegénységből, és elinduljon egy jobb lét felé. A tények azonban makacs dolgok, és hát a számok se egyértelműen az általános lejtmenetet támasztják alá.
Nem a legmélyebb gazdasági recessziót hozta az év
Becslések szerint a gazdaság globális szinten 4,2 százalékkal eshetett vissza 2020-ban, így az egy főre eső GDP reálértéken számítva valamivel alacsonyabb, mint 2017-ben, magasabb azonban, mint 2016-ban. Egyelőre csak annyi történt, hogy néhány hónappal többet kell várnunk arra, hogy elérjük az emberiség által eddig megtermelt legnagyobb egy főre eső GDP-mennyiséget.
Ezzel együtt, természetesen a járvány következményei még hosszú évekig fájdalmasan érintik majd a szegényebb háztartásokat.
A Világbank előrejelzései szerint 88 millió és 115 millió közé tehető azok száma, akik a pandémia miatt süllyednek mélyszegénységbe. Ezzel 9,1 százalék körülire emelkedik a globális szegénységi ráta, ami nagyon rosszul hangzik, de valójában a mélyszegénységi arányszám a három évvel ezelőtti érték (9,2 százalék).
Amennyiben pedig a globális gazdasági növekedés ismét beindul, 2023 körül válik ismét megközelíthetővé az emberiség történelmének legalacsonyabb szegénységi rátája.
Ha a globális éhínséget tekintjük: a krónikusan alultápláltak száma 2020-ban 8,9 százalékról 1 százalékponttal 9,9 százalékra nőtt – bár az éhezők számának bármiféle emelkedése önmagában is rettenetes.
A gyermekhalandóság mérsékelten növekedett, de még így is százezreket érint. Azon túl, hogy az új koronavírus szerencsére ritkán támadja meg a gyermekek szervezetét, a járvány közvetett hatásai persze őket is erőteljesen érintik.
A pandémia indirekt hatása az öt év alattiakra még így is elborzasztó: a következő fél évben majd félmillióval növekedhet a gyermekhalálozások száma világszerte.
Ám még ha helyesek is a becslések, akkor is csak három korábbi évben tapasztalták a gyermekhalandóság ekkora – és alacsonynak számító – szintjét, mégpedig a 2020-at megelőző három évben.
A tudomány győzedelmeskedik
A koronavírusra adott tudományos válaszok és az elképesztő sebességgel fejlődő technológia ad okot a legnagyobb bizakodásra a jövőt illetően.
Erre nincs jobb példa 2020-nál: míg az emberiségnek háromezer évre volt szüksége ahhoz, hogy kifejlessze a vakcinát a poliovírus és a feketehimlő ellen, a koronavírus esetén ez alig egy éven belül sikerült! Sőt az okos algoritmusok segítségével a kutatók órákon belül képesek voltak vakcinajelölteket tervezni – a Moderna két nap alatt készítette el védőoltását, amelyet aztán hónapokon keresztül klinikai vizsgálatoknak vetettek alá.
Ha 2005-ben kellett volna szembenéznünk a SARS-CoV-2 vírussal, még nem rendelkeztünk volna azzal a technológiával, amely képes előállítani a hírvivő RNS-alapú vakcinákat, ha 1975-ben történt volna ugyanez, akkor még nem tudtuk volna szekvenálni a vírus genomját.
Érdemes arra emlékeztetni, hogy 1950-ben egyetlen lélegeztetőgép sem lett volna a bolygón a súlyos COVID-betegek megmentésére.
Sőt az internetkorszak előtt a pandémia miatt teljesen összeomlott volna a gazdaság, és a karantén totálisan elzárta volna egymástól a közösségek tagjait.
Hozzászólás zárolva.