Visszahívta Bécs, újra övé a trón

Sok évvel ezelőtt Rudolf Nurejevvel táncolt Ausztráliában. Nizsinszkij óta nem hordott a hátán nagyobb táncost a Föld. Mi az, amit csak tőle tanulhatott meg, senki mástól?

Tokióban, az utolsó előadáson nagyon bevertem a lábamat. Fájt. Mindenki mondta, hogy ez három-négy hét betegállomány, ne is kísérletezzek. Totál kivoltam. Átrepülöm a Földet, aztán jövök vissza Bécsbe, két hét múlva premierem van, és vacakol a lábam? És ezekben a helyzetekben mindig eszembe jut Nurejev. Ő már nagyon beteg volt, amikor Ausztráliában táncoltunk, de egyetlen pillanatra sem adta fel. A nézésén, a mozdulatain már látni lehetett, hogy mennyire szenved, de amikor gyakorolt, mintha kicserélték volna. Egészen más ember volt. Alig bírt felállni a székről, úgy tolták be a terembe, de a tükör előtt ugyanúgy gyűrte magát, mint régen. Harmincöt előadásból nem hagyott ki egyetlenegyet sem. Én akkor húszéves lehettem, és ezt láttam. Egy igazi sztárt, akit nem érdekeltek a külsőségek, a pompa és a ragyogás, neki az előadás volt a fontos, az, amit a színpadon nyújthatott. Ez egy életre belémivódott. Nem adta fel, csak amikor már ki sem tudott szállni az ágyból. Az elszántsága, az odaadása, a teherbírása példamutató számomra. Ő nemcsak fizikailag – lelkileg is készült az előadásra.

Most is egy nemzetközi csapat tagja volt, amikor Japánban gálázott?

Amerikai, francia és orosz táncosok társaságában léptem fel Tokióban, Osakában, Nagoyában, Fukokában és már nem is tudom, hol. Amikor megérkeztünk, tizenkét fok volt, télnek a nyomát sem láttuk. Nagykabát le, kiskabát fel! Aztán mentünk olyan helyekre is, ahol háromméteres hófalak tornyosultak. Táncoltam már máskor is Japánban, én ott mindig jól érzem magam. Szeretik az európaiakat. Főleg a hölgyek. Ott mindenkiből árad a pozitív energia. Ezzel együtt pontosak és kemények, náluk minden úgy van, ahogy a papíron szerepel, de sokkal közvetlenebbek és illedelmesebbek, mint a németek. Fekete hattyút és Moszkvai keringőt táncoltunk Annával. Az előbbit Olaszországban, Riggio Calabriában is eltáncoltuk nemrég. Vissza is hívtak, mert annyira megszerettek bennünket. A tét egy gálán is nagy. Ott is hibátlanul kell pörögnöd. A lécet mindig magasabbra kell raknod, és azok is ugyanezt teszik, akik előtted vagy utánad táncolnak.