Visszahívta Bécs, újra övé a trón

Anna a Bolsoj balerinája volt, Nurejevet tananyagként kapta, erre találkozik egy magyar táncossal, aki beleszeret, és tőle tudja meg, milyen volt a tánc Istene magánemberként, távol a színpadtól.

Nekem sok mindent megadott az ég. Jeles mestereket, színpadi partnereket, nagy oroszokat. Nem is tudom elégszer megköszönni, hogy Nurejevvel turnézhattam, Sztrucskovával próbálhattam. Mindkettőjüktől életre szóló csomagot kaptam. Anna tudja, hogy sok együttesben táncoltam, és rengeteg orosz balerinával, próbavezetővel kerültem kapcsolatba. Nekem komoly orosz múltam van, és az ő szemében ez nem kis dolog, hiszen Anna élete is a balettről szól. Azok, akikkel én dolgoztam, számára valóban a tananyag részei voltak. Vagy filmekből, újságokból ismeri őket.  

Szeptembertől a Magyar Táncművészeti Főiskola megbízott főigazgató-helyettese. Van azonban egy újabb meghívása New Yorkba, az ABT társulatához.

Valóban nyitva előttem a Metropolitan kapuja, a főiskolának azonban tettem pár ígéretet, s nem biztos, hogy májusban itt hagyhatom a növendékeket. Május elsejétől július végéig kellene New Yorkban lennem, de már most úgy érzem: szűkül az idő, amelyet kint tudnék tölteni. Ha két héttel is megelégednének, szívesen megyek. Majd kiderül. Mindig kettőn áll a vásár. Ha kitartanak a két hónapos meghívás mellett, akkor le kell mondanom róla, vagy áttesszük jövőre. Amikor tavaly elbúcsúztunk, azt mondták: akit ők egyszer befogadtak, az a család tagja marad.

Sok családnak lett a tagja. Mindenütt visszavárják, ahol már táncolt egyszer.

Igen, nagy a rokonság. A tokiói gálán is találkoztam három ABT-s táncossal, és ők is azzal váltak el tőlem, hogy „Várunk, siess vissza hozzánk!”

Fele királysága most mégis Bécsben van.

Bécsbe könnyű visszajárni. Közel van Budapesthez. Én mindig csak azért rimánkodom, hogy az egészségem meglegyen. A többit megoldom, csak bízzák rám.