200 éves a The Guardian
Nők, akik új irányt adtak az angol lapnak
Angliában egyáltalán nem szokatlan, hogy egy nyomtatott periodika két évszázadot is megérjen. Ilyenkor pedig ünnepelni szokás. A The Guardian ezt is hagyományaihoz méltó módon teszi; a lap mindig is az egyenlőség eszményét képviselte, most pedig visszaidézi azokat a pillanatokat a lap történetéből, amik valamilyen módon a nőkhöz voltak köthetők. Legyenek azok az események újságíró krónikásai, vagy éppen aktív szereplői.
Emily Hobhouse – aki beszámolt a dél-afrikai koncentrációs táborokról (1900)
A 1899 és 1902 között Dél-Afrikában zajló angol-búr háború a The Guardian történetében kitüntetett szerepet játszott. A lap határozottan háborúellenes álláspontot foglalt el, és egyértelműen elítélte az angol intervenciós hadsereg brutalitását, különösen a koncentrációs táborokban zajló kegyetlenkedéseket. A zömmel háborúpárti angol közvélemény szemében nem annyira volt népszerű ez az álláspont, a The Guardian háborús beszámolói, a békepárti tudósítások a lapnak a példányszámok 15 százalékos esését hozták el.
Ez azonban nem tántorította el a lapot álláspontja további képviseletétől. Sőt!
Emily Hobhouse, a lap egyik első női újságírója 1900-ban a háborús helyszínre utazott, és emberi hangú tudósítások tucatjaiban számolt be arról, milyen borzalmas körülmények között tengődnek búr (vagyis fehér, holland nyelvű afrikáner) asszonyok és gyerekek az angol hatóságok által felállított koncentrációs táborokban (melyek aztán a náci koncentrációs táborok előképei voltak).
Becslések szerint mintegy 28 ezer afrikáner halt meg a háború három éve alatt az említett koncentrációs táborokban.
Szüfrazsett halál az Epsomi Derbyn (1913)
A The Guardian helyszíni fotóval számolt be arról a tragikus eseményről, amikor is Emily Davison, a női választójogért radikális eszközökkel küzdő szüfrazsettek képviselője beszaladt a lóversenypályára verseny közben, ahol az akkori angol király, V. György lova halálra gázolta.
Hozzászólás zárolva.