Trianonról objektíven

Megjelent a Magyar Tudomány legfrissebb száma. A Trianonnal foglalkozó tematikus összeállítás vendégszerkesztői Romsics Ignác és Ablonczy Balázs, szerzői pedig a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport tagjai.

A száz évvel ezelőtt, 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés értelmében Magyarország területe 325 ezer négyzetkilométerről (Horvátországot nem számítva 282 ezer km2-ről) 93 ezer négyzetkilométerre, lakossága pedig 20,8 millióról (Horvátország nélkül 18,2 millióról) 7,6 millióra csökkent. Az elcsatolt területeken élő 10,6 millió ember közül 3,3 millió, tehát 30,2% volt magyar.

A nem várt és hatalmas sokk miatt, amit ez a döntés okozott, évtizedekig burjánoztak a meseszerű, felelősségáthárító és bűnbak kereső magyarázatok. Ezek egy része még ma is él. A Magyar Tudomány szerkesztősége ezért döntött úgy, hogy a témával évek óta foglalkozó történészeket kér fel történelmünk e tragikus eseményének tárgyszerű és hiteles bemutatására.

Az összeállítás Romsics Ignác által jegyzett nyitó tanulmányának konklúziója szerint Magyarország felbomlása négy tényezőre vezethető vissza: az ország soknemzetiségű jellege és a különböző nacio­nalizmusok ereje; a szomszédos országok, különösen Szerbia és Románia irredenta politikája; a Nagy Háború győztes nagyhatalmainak stratégiai érdekei; és a Kárpát-medencében kialakult polgárháborús állapotok és a hatékony határvédelem hiánya.

Ez utóbbit elemezve Révész Tamás amellett érvel, hogy a közkeletű elképzelésekkel szemben a Károlyi-kormány katonapolitikája nagyban támaszkodott az 1918 előtt kidolgozott tervekre. Zeidler Miklós magával a békeszerződéssel, annak létrejöttével, a nagyhatalmak elképzeléseivel és a magyar békedelegáció álláspontjával foglalkozik. Ehhez szorosan csatlakozik Bódy Zsombor tanulmánya, aki a békeszerződés több szempontból katasztrofális gazdasági és társadalmi következményeit vizsgálja.

A magyar olvasóknak igazi nóvum Zahorán Csaba elemzése a román és a szlovák történeti diskurzus Trianon­képéről.

Az összeállítást Ablonczy Balázs beszámolója zárja az MTA Lendület programjának keretében 2016-ban indult Trianon 100 című kutatásról, amely az elmúlt négy évben hét saját és három kooperációban készült kötettel jelezte, hogy milyen kutatási irányok lehetnek fontosak az elkövetkező években a sokak életét meghatározó, és a magyar köztudatban nagyon erősen jelen lévő történeti eseménnyel kapcsolatban.