Mindennapi kihívás: kamasszal a karanténban

Mi, akik kamasz gyerekeinkkel lakunk együtt, sokszor érezzük úgy, hogy lehetetlen kibírni, amíg felnőnek. Sokszor figyelmetlenek, szemtelenek, rendetlenek, hányaveti módon reagálnak. Ugyanakkor hihetetlenül önérzetesek, mélységes megvetéssel képesek odadobni egy-egy tőmondatot, de csak akkor, ha már nagyon muszáj, miközben látjuk, hogy ezt gondolják: Ok, boomer.

Mindennek az ellenkezője is igaz, időnként annyira cukik, hogy el sem hisszük. Kedvesek, figyelmesek, segítőkészek is tudnak lenni, és amikor nagy ritkán megnyílnak, mi, szülők ámulva hallgatjuk, hogy milyen okosan és tájékozottan beszélnek egyes témákról.

Kamasszal élni igazi érzelmi hullámvasút, sosem tudhatod, hogy a következő kanyar után le- vagy felfelé megy a kocsi.

Persze kamasznak lenni sem könnyű. Ha szerencsések vagyunk, még emlékszünk mi is erre az időszakra. Talán ők azok, akiket a leginkább megvisel a mostani helyzet, a bezártság. Együtt a családdal egész nap, pedig a barátaikkal szeretnének lenni … Mi, szülők is napról-napra egyre feszültebbek vagyunk. A kistestvérek hisztiznek, a kutyát le kell vinni, még a bevásárlásban is segíteni kell. Egyetlen örömük, hogy folyamatosan pittyegnek az üzenetek a barátoktól a telefonon. Sokáig abban reménykedtek, hogy majd a nyáron kitombolják magukat. Mostanra azonban már tudjuk, hogy idén a fesztiválszezonnak is annyi. Nem csoda, ha egyre nehezebben viselik a helyzetet, egyre elviselhetetlenebbül viselkednek.

Íme néhány tipp, amivel segíthetünk nekik:

• Értessük meg velük, hogy hiába van egyre szebb idő, tényleg jobb, ha még nem mennek sehova. Az online sörözés és dumálás a haverokkal persze nem olyan, mint ha tényleg találkoznának, de a semminél jobb. Mi szülők soha ne kérdezzük, hogy kivel, mit beszélgettek, és ne számoljuk, hogy egy-egy ilyen alkalommal 2 vagy 3 doboz sör fogyott-e.