Sportolhat-e a gyerek, ha gerincferdülése van?

A gerincferdülés bizonyos esetekben felmentést kell, hogy jelentsen az iskolai testnevelésórák alól. Dr. Dobos Márta, az Oxygen Fájdalomcentrum holisztikus szemléletű ortopéd orvosa szerint az eredményes kezeléshez szükséges, hogy tisztában legyünk a tünetekkel – s hogy szeptemberig kiderüljön, járhat-e sportolni a gyerek.

A gerincferdülés, vagyis scoliosis jelentkezhet valamilyen veleszületett betegség, vagy rendellenesség tüneteként. Ezt strukturális gerincferdülésnek hívják. A mozgásszegény életmód, az egész napos tanulás, a fájdalom miatti kímélő tartás következménye lehet a funkcionális gerincferdülés, ami leggyakrabban a pubertás korú lányoknál jelentkezik. Harmadik megjelenési formája az úgynevezett idiopathiás scoliosis: ez ismeretlen eredetű, részben genetikai hajlam, rendellenes növekedés, kötőszöveti eltérések jellemezik. Ez utóbbi szintén lányoknál fordul elő gyakrabban, típusától függően jelentkezhet 3 éves kor előtt, 3–10 éves korban vagy a pubertás idején.

Hogyan ismerhetjük fel?
Ha családban már előfordult gerincferdülés, a gyermeket rendszeresen érdemes elvinni ortopéd orvoshoz, és otthon is ellenőrizni a gyermek tartását, járását. Figyelmeztető jelzés lehet a tartós hátfájdalom, a hanyag tartás és az „elgyengülés”.

Mit kell még figyelni?
1. lépés – a gyerek előrehajol, és a szülő végighúzza a kezét a gyermek gerincén: észlel, lát-e, tapint-e bármilyen elváltozást?
2. lépés – megfigyeljük, hogy előrehajláskor vagy álló helyzetben kiemelkedik-e jobban a hát síkjából az egyik lapocka vagy a deréktáji izomzat, mint a másik.
3. lépés – megvizsgáljuk, hogy álló helyzetben a vállak egyformán, egy magasságban állnak-e.
4. lépés – megnézzük, hogy a derék, csípő és kar által határolt háromszög szimmetrikus-e a két oldalon.

Mi lehet a kezelés, ajánlott-e a sport?
A strukturális gerincferdülés rendszeres ortopédiai kezelést tesz szükségessé. Ez lehet fizioterápia, fűző, súlyosabb esetben műtét. Ezt a betegséget sajnos nem lehet megelőzni. Ha a hosszú, iskolapadban töltött idő otthon is a képernyő előtti, órákig tartó görnyedéssel folytatódik, akkor hosszú távon felbomlik az egyensúly a gerinc passzív (csont, ízület) és aktív (izmok) elemei között. Ez vezethet a funkcionális scoliosis kialakulásához. A megelőzésben tehát fontos szerepe van a rendszeres mozgásnak, a hát-, a has- és mellizomzat együttes erősítésének. Ebből a szempontból a legjobb választás az úszás, amely az aszimmetrikus sportok (vívás, fallabda, tenisz) hatását is ellensúlyozhatja.

Fontos tudni, hogy a gerincferdülések alapvető terápiája a mozgás, tehát azon ritkább súlyos esetektől – például a gerincferdüléssel kombinált Scheuermann-kórtól – eltekintve, az iskolai testnevelés alóli felmentés nem indokolt, az a célzott gyógytornát jól kiegészíti. Az ortopéd orvos által időben felismert és rendszeresen szakszerűen kezelt, gyógytornász által betanított és otthon rendszeresen, naponta végzett gerinctorna és az úszás a scoliosist meg is tudja gyógyítani. Ugyanakkor az ilyen beteg soha nem hagyhatja abba a gyógytornát, mert a gerincferdülés felnőttkorban is kismértékben képes romlani, amit a rendszeres ülés csak fokozhat.(Forrás: www.oxygenfajdalomcentrum.hu)