Bródy János pályafutása 1964-ben indult, amikor az érettségi vizsgája után csatlakozott az Illés együtteshez, ahol Szörényi Leventével közösen olyan rocktörténeti dalokat írtak meg, mint az Amikor én kissrác voltam, Miért hagytuk, hogy így legyen, Valahol egy lány, Good Bye London.
Az Illés zenekar 1974-ig működött, a forradalmi dalaik miatti eljárás és a zenekartagok közötti feszültség végül a zenekar végéhez vezetett. Bródy János ugyanebben az évben létrehozta a Fonográfot, és mellette a korszak legsikeresebb énekesnőinek, Koncz Zsuzsa és Halász Judit lemezeit is jegyezte, mint dalszerző.
A cenzúra nem kímélte Bródy János szövegeit, de ő mindig megtalálta a lehetőséget, hogy okos metafórákkal és hivatalos szólamok mellett eltérő dalokkal közvetítse a kor szellemét. Bár rengeteg dalszöveget írt Bródy János, első önálló albuma csak 1980-ban jelent meg Hungarian Blues címmel. Az 1984-ben megjelent második önálló albuma a Ne szólj szám volt, melyen újra felcsendült a hatvanas évek betiltott himnusz, a Ha én rózsa volnék.
A Kossuth és Liszt Ferenc-díjas Bródy János több mint 60 nagylemez elkészítésénél közreműködött, 800 dalt fűznek a nevéhez és 200 dal zenéje is kapcsolódik hozzá. Ezt az elképesztő karriert nehéz öt dalban bemutatni, de megpróbáljuk.
Bródy János: Ha én rózsa volnék
Talán az egyik leghíresebb Bródy János dal a Ha én rózsa volnék című dal, amit Koncz Zsuzsa is elénekelt. A ’60-as évek lázadó korszakának egyik zászlóshajója az Illés együttes volt, akik virágnyelven krizitálták az akkori rendszert. A Ha én rózsa volnék dal is ilyen rendszerellenes nóta volt, amit nem is engedtek játszani a kor akkori cenzorai. Ennek ellenére a dalt a tiniktől elkezdve az idősebb korosztályig mindenki énekelte. Többször csendült fel tüntetéseket, illegális bulikon.
Hozzászólás zárolva.